• BUDAPESTI TEMETKEZÉSI INTÉZET

    Az oldal azoknak nyújt segítséget, akik nem kizárólag személyesen vagy telefonon szeretnének eligazodni temetkezési, kegyeleti kérdésekben.

    Honlapunk a temetkezési és kegyeleti szolgáltatások teljes köréről nyújt részletes információt. A Temetőink menüpontban minden budapesti temető, és az összes fontos temetői információ megtalálható.

    Az ismeretlen fogalmakat, kifejezéseket a Gyakori kérdések–válaszok menüpontban található Kegyeleti kislexikon igyekszik megmagyarázni. Ugyanitt a leggyakrabban feltett kérdéseket is megválaszoljuk.

    Egy temetés és gyászszertartás megszervezése nagyon összetett feladat, melynek során a hozzátartozóknak több mindent kell átgondolni, eldönteni. Mindeddig erre csak személyes ügyintézés során volt lehetőség. A honlapon található Szertartástervező segítségével a temetéssel, szertartással kapcsolatos fontos kérdéseket már otthon, családi körben át lehet gondolni, így elegendő egy alkalommal, megrendeléskor személyesen befáradni Irodáinkba.

    A sírok, emlékhelyek gondozása sokak számára okoz – gyakran – megoldhatatlan gondot. Gyakran arra sincs idő, hogy eljussunk a temetőbe, hogy megrendeljük a sírgondozást. A Sírgondozás menüpontban található Sírgondozás-tervező segítségével már személyes találkozás nélkül is mindenki áttekintheti a lehetőségeket, kiválaszthatja az igényeinek megfelelő szolgáltatást, és egy e-mail elküldésével ajánlatot is kérhet rá.

    Napjaink elektronikus világában szinte elképzelhetetlen, hogy ne lehessen e-mailben értesíteni a hozzátartozókat, barátokat a szomorú halálesetről. Ezen kíván segíteni az E-gyászjelentés menüpontban található gyászjelentés küldő, - és tervező.

    Bízunk benne, hogy megújult honlapunk valódi segítséget nyújt Mindenkinek!

    Budapesti Temetkezési Intézet Zrt

btirt_angyalok
btirt_farkasreti
btirt_nemzeti_sirkert
btirt_urna
Sírgondozás
  • Sír Típusa*Kérjük Válasszon
    Szimpla Sír
    Dupla Sír
    Gyermek vagy Urnasír
    0
  • Elhunyt Neve*teljes név
    7
  • Elhalálozás Éve*kérjük adja meg az évszámot
    8
  • Temető Neve*kérjük válasszon temetőt
    9
  • Parcella, sor, sírhelyszám*kérjük adja meg az adatokat
    10
  • Megrendelő Adatai
    11
  • Név*teljes név
    12
  • Telefon*telefonszám
    13
  • Email*kérjük adjon meg érvényes email címet
    14
  • A sír jelenlegi állapotának megvizsgálása után kollegánk pár napon belül felveszi Önnel a kapcsolatot.
    15
  • 16

Eseti Sírgondozás

A *-al jelölt mezők kitöltése kötelező!

Megrendelő Adatai



A kis temető méreteihez jól alkalmazkodó, emberi léptékő urnaudvarok, meditációra alkalmas pihenőhelyek, a sok fa és örökzöld növény miatt méltán nevezhetjük ezt az urnatemetőt temetőkertnek. Középpontjában egy modern urnaravatalozó áll, melyet Papp Péter építészmérnök tervezett. Az épület jellegzetes pontja a mészkő tumba, mely fölé gúla alakú tetőfedés borul. A sokszögletű tér természetes megvilágítását ferde üvegfelületek biztosítják.

1225 Bp. XXII., Angeli út 33-35.
Tel./Fax.: 06 1 207-8053
Tel: 06 1 207-8050

Temető iroda: 06 1 207-8051
Felvételi iroda: 06 1 207-8052, (fax) 06 1 207-8053

Intendáns: Tóthné Gémes Csilla
Tel.: 06 1 207-8052
E-mail: angeliutitemeto@btirt.hu

Megközelíthető:
A 33, 33E, a 113-as, és a 113A autóbuszokkal.

Ügyintézés időtartama:
A megjelölt időpontokban nyílik lehetősége a különböző temetkezési szolgáltatások megrendelésére (urnás temetés, sírhelyváltás és sírhelyhosszabbítás) ill. sírgondozási munkák, kegyeleti kellékek és virágkötészeti termékek megrendelése) egyéni igények alapján.
Kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken: 7.30-tól 15.30 óráig,
Hétfőn: 7.30-tól 17.00-óráig
Temetés megrendelés: hétfőtől péntekig: 8.00-14.00-ig,
Felvilágosítás: hétfőtől péntekig: 8.00-15.30-ig
Újraváltás, sírgondozás a temető irodán: H,K,Cs,P: 8.00-14.00-ig
Információ, főkönyvi kivonat: K,Sz,Cs,P: 8.00-15.00-ig, hétfőn:8.00-16.30-ig
Pénztár, információ: K,Sz,Cs,P: 7.30-tól 15.30 óráig, hétfőn: 7.30-tól 17.00-óráig
Gépkocsi behajtási rend a temetőlátogatók részére:
Gépkocsival a behajtás nem engedélyezett.

 

Angeli úti Urna temető története
Tétényben már az ókorban is volt település – Campona castelluma – a honfoglalás korától kezdve folyamatosan lakott terület, temetőinek történeté mégiscsak a XVIII. Század közepétől ismerjük.

Ebben a században telepítették újra a községet. Ekkor készült el 1750-re a katolikus templom, amelynek udvarában elkezdődtek az első temetések. A templomhajó déli oldalához sekrestyét építettek, mely alá kripta került. Ez volt a Rudnyánszky család temetkezési helye. Bár lejáratát az utóbbi évtizedben lefalazták, a kriptát ma is a család oldalági leszármazottai használják.

A Nagytétényi temetőt az 1760-as években nyitották meg. Kezdetben egyházi kezelésben működött. Mivel a temetés közfeladat volt, hamarosan átvette a község, és köztemetőként üzemeltette tovább. Ettől kezdve bármely felekezethez tartozó halottat eltemettek itt. Bővítésekre az 1830-as és az 1880-as években került sor.
A Nagytétényi temető néhány évtizeddel ezelőtt felszámolták, és az 1980-as évek elejéig zárva volt, 1985 júliusában urnatemetőként ismét megnyitották.
A kiviteli tervek elkészítésére a BUVÁTI kapott megbízást. A kertépítészeti terveket a Fővárosi Temetkezési Intézet kerttervezője Radnóczi Péter készítette. A terephez simuló, íves vonalvezetésű úthálózat újszerű, ugyanakkor kedvező helykihasználtságú sírmezők kialakítását tette lehetővé.

A kis temető méreteihez jól alkalmazkodó, emberi léptékű urnaudvarok, meditációra alkalmas pihenőhelyek, a sok fa és örökzöld növény miatt méltán nevezhetjük ezt az urnatemetőt temetőkertnek.

Az eredeti tervek az egész 2,5 hektáros területre készültek, azonban csak a főbejárattól balra eső temetőrész került kiépítésre.

A temető középpontjában egy modern urnaravatalozó áll, melyet Papp Péter építészmérnök tervezett. Az épület jellegzetes pontja a mészkő tumba, mely fölé gúla alakú tetőfedés borul. A sokszögletű tér természetes megvilágítását ferde üvegfelületek biztosítják.

A felszámolt régi temetőben számos értékes sír és síremlék volt. Példaként említhető, hogy itt temették el az olasz származású Zambelli Lajos 1848-as honvédhuszár ezredest, kinek hamvait később a Kerepesi temető 48-as parcellájába szállítottak át. A jelentősebb síremlékek közül a Kray család sírkápolnája még ma is látható, bár igen romos állapotban. A kápolna felújítását és a köré elképzelt szép régi síremlékek felállítását tervbe vették ugyan, de a megvalósításra sajnos nem kerülhetett sor. A gazdátlanul megmaradt sírkövek egy részét a Fiumei úti Sírkertbe szállították át. A Kegyeleti Múzeum szabadtéri területén kiállított síremlékek a régi Nagytétényi temető hangulatát idézik.

A temető területét határoló eredeti terméskő-kerítés helyi anyagból épült, melynek egy része ma is látható. A régi temetőre emlékeztet a főbejárat mindkét oldalát végigkísérő japánakác fasor, amely jó állapotban lévő fáival jelentős értéket képvisel.
Az urnatemetőt modernsége ellenére a helyi lakosság elfogadta, és magáénak tekinti, annak ellenére, hogy Nagytétény ma is őrzi falusias jellegét.

Jelenleg Dél-Buda egyetlen temetkezőhelye. Értékes, szép kriptáival és öreg fáival napjainkra védendő területté vált. A temető több jeles személy nyughelye. A mai temetőbe – 1804 áprilisi felszentelését követően – temetkeznek a promontor-budafoki polgárok. Utolsó bővítésére az 1930-as években került sor. További bővítés nem lehetséges, a temetőt körülölelte a terjeszkedő nagyváros.

1222. Bp. XXII., Temető u. 12.
Tel.: 06 1 424-6650

Temető iroda: 06 1 424-6654
Felvételi iroda: 06 1 424-6652 , (fax) 06 1 424-6653

Irodavezető: Nagy Enikő

Intendáns: Rácz Gyuláné

Tel.: 06 1 424-6651
E-mail: budafokitemeto@btirt.hu

Megközelíthető:
Az 58-as, a 250-es és 250E autóbuszokkal.

Ügyintézés időtartama:
A megjelölt időpontokban nyílik lehetősége a különböző temetkezési szolgáltatások megrendelésére (hagyományos koporsós és urnás temetés, hamvak szórása, sírhelyváltás és sírhelyhosszabbítás ill. sírgondozási munkák, kegyeleti kellékek és virágkötészeti termékek megrendelése) egyéni igények alapján.
Kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken: 7.30-tól 15.30 óráig,
Hétfőn: 7.30-tól 17.00-óráig

Temetés megrendelés: hétfőtől péntekig: 8.00-14.00-ig,
Felvilágosítás: hétfőtől péntekig: 8.00-15.30-ig
Újraváltás, sírgondozás a temető irodán: H,K,Cs,P: 8.00-14.00-ig
Információ, főkönyvi kivonat: K,Sz,Cs,P: 8.00-15.00-ig, hétfőn:8.00-16.30-ig
Pénztár, információ: K,Sz,Cs,P: 7.30-tól 15.30 óráig, hétfőn: 7.30-tól 17.00-óráig

Gépkocsi behajtási rend a temetőlátogatók részére:
Gépkocsival a behajtás nem engedélyezett.

 

Budafoki temető története

A több mint 250 éves múltra visszatekintő település Budafok (Promontor) első temetője valamikor az 1720-as évek elején létesült. Helye a mai Péter-Pál kápolna melletti keskeny kis terület volt. (Stáció utca-Kálváriahegy utca közötti terület) ahol kezdetben évente 3-4 temetés lehetett. Első lakói a helyi kővájók, és az új hont foglaló német telepesek közül kerültek ki. Promontor település lassú lélekszám-gyarapodásának köszönhetően ez a viszonylag kis terület 1789-re telt be. (E temető végleges felszámolása századunk elején történt meg.)

Megteltét követően az uradalmi tiszttartóság a Duna partján jelölte ki a következő sírkertet, melyet az akkori promontori plébános, Genszky Gellért, 1798 márciusában szentelt fel. Ez sem bizonyult hosszú életűnek, hiszen a Duna gyakori áradásai sokszor lehetetlenné tették a temető látogatását és magát a temetést is.

Miután az elöljáróság nem akart intézkedni, ezért a község lakói a település határán túl 300.- Ft-ért megvásároltak egy használaton kívüli szőlőt, a mai Árpád utcai iskola és bölcsőde helyén. A szőlőt kiirtották és élő sövénnyel körbekerítették. Az 1803. évi újabb Duna áradást követően az elöljáróság számára is nyilvánvalóvá vált, hogy ők temetésre használhatatlan helyet választottak. Így a község által megvásárolt területet Genszky Gellért 1804 áprilisában felszentelte és ettől fogva ide temetkeztek a promontor-budafoki polgárok.

Időközben a település felnőtt a hegyre, utolérte a temetőt, melynek bővítése újra szükségesség vált. Éppen ezért a községi vezetés újabb tartalék területet vásárolt. Ez már a mai temető része, az un. Öregtemető. A község lélekszámának gyors gyarapodása következtében az 1870-es évek végére megtelt az Árpád utcai temető.

Közben az új temetőben kripták épültek és díszes obeliszkek zárták le az építményeket. Az első hivatalos temetés 1887-ben történt meg, a Falkner család kriptájába. A kripta helye ma is meg van, de időközben átalakították.

A mai budafoki temető un. Öregtemetői része csupa kriptából állt. A szegényebbek számára, kik nem tudták megfizetni a sírboltépítési költségeket, a mai ravatalozó vonalától északra biztosítottak területet. Ezzel a temető tovább bővült. Még az 1930-as években Budafok városa újabb területrészt vásárolt az akkori Kinizsi utcán túl. Ez az 1950-es majd hatvanas évek első felében még különálló területrész mára egybeépült a temetővel és a közte lévő útszakasz is annak területévé vált. Ez volt az utolsó bővítés és ezzel a kör lezárult, hiszen a temetőt körülölelte a terjeszkedő nagyváros.

A mai ravatalozót az 1920-as évek végén építették Bathó Lajos tervei szerint. (Ő volt a budafoki Városháza tervezője is.) Kezdetben a felekezetek külön-külön temetkeztek, ez a szokás az 1950-es évektől megszűnt, kivéve az élőfasorral elkerített izraelita temetőrészt.

Miután a környéken található kisebb temetőket az 1970-es években lezárták, ez maradt Dél-Buda egyetlen temetkezőhelye. A budafoki sírkert, különösen a 20-as parcella környéke értékes, szép kriptáival és öreg fáival napjainkra védendő területté vált.

Kuriózumokat és titkokat is rejt. Ebből néhány érdekesség: a budafoki öregtemető egyik kriptájában nyugszik jeltelenül Simon Lajos, a Gárdonyi Géza Csillaga Irodalmi Társaság elnök alapítója, Gárdonyi Géza barátja. Ugyancsak e temető adott nyughelyet Dáni Gézának a Nagytétényi Kastélymúzeum első igazgatójának. (A sírt az elmúlt években miután nem voltak örökösök felszámolták.) Az igazi titok vajon hol rejtőznek Törley József a híres budafoki pezsgőgyáros hamvai? A műemlék Törley mauzóleum, mely egykor porait rejtette, az 1950-es évek második felében vandál pusztítást szenvedett. Az altemplomban lévő szarkofágból a csontokat kiszórták és a rokonok értesítése nélkül, a budafoki temetőbe szállították, majd elhantolták. Hogy hová? Nem tudja senki.

Itt lelt végső nyughelyre Térey Pál (1831-1883) honvéd huszárőrnagy, tudományos szakíró, lovag Czermann József (1853-1935) Budafok község bírája, aki sokat tett a magyar nyelv ügyéért, Mihalik Sándor (1869-1940) Budafok első helytörténésze, Záborszky Nándor (1883-1952) aki Budafok várossá válásakor 1926-ban a település első polgármesterévé választottak, Francois Lajos (1859-1921) és Francois Cézár (1869-1950), akik a Törley pezsgőgyárból kiválva 1886-ban megalapították a Francois pezsgőgyárat. Itt talált végső nyugalmat Vén Emil (1902-1984) impresszionista festőművész is, aki a Képzőművészeti Főiskola tanára is volt. Itt lelt végső nyughelyre Dr Tóth Gábor (1920-2003), az Eötvös József Collegium igazgatója, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára, Tétény-Promontor helytörténetének kutatója (III. parcella, 3. sor, 1. sír).

A budafoki temető napjainkra lassan betelik. Megőrizni kötelességünk a múlt e darabját, hisz sokszor ékesen beszél településünkről, egykor itt élt őseinkről, városunk hírességeiről.

 

csepel

A Csepeli temető Budapest XXI. kerületének temetője, a sziget észak-nyugati részén helyezkedik el, a II. Rákóczi Ferenc út, Csepeli út és a Kis nyírfa utca által határolt területen. A temető bejáratának sajátos, meghatározó hangulati eleme a főútvonal két oldalát díszítő, kettős hársfasorral kialakított sétány.

1212. Bp. XXI., II. Rákóczi F. út 270.
Tel.: 06 1 278-5480

Temető iroda: 06 1 278-5481
Felvételi iroda: 06 1 278-5482, 06 1 278-5485, (fax) 06 1 278-5483

Intendáns: Blumenfeldné Király Zsuzsanna

E-mail: csepelitemeto@btirt.hu

Megközelíthető:
38-as, 138-as autóbusszal.

Ügyintézés időtartama:
A megjelölt időpontokban nyílik lehetősége a különböző temetkezési szolgáltatások megrendelésére (hagyományos koporsós és urnás temetés, hamvak szórása, sírhelyváltás és sírhelyhosszabbítás ill. sírgondozási munkák, kegyeleti kellékek és virágkötészeti termékek megrendelése) egyéni igények alapján.
Kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken: 7.30-tól 15.30 óráig,
hétfőn: 7.30-tól 17.00-óráig

Gépkocsi behajtási rend a temetőlátogatók részére:
Gépkocsival a behajtás nem engedélyezett.
Csepeli temető története

A Csepel sziget temetkezési múltjáról vajmi keveset tudunk. Utalás van arra, hogy a bronzkorban a csepeli őstemetőknél a holttest bizonyos részeit elégették, majd a félig szenesedett csontokat összegyűjtve egyszerűen elhantolták. A teljes elégetés csak jóval későbbi időszakban következett be, amikor a hamvakat urnába szedték, és a hamvvedreket hantolták el. Ez a temetkezési forma már átvezet a jelenkorba.

A Csepeli temető Budapest XXI kerületének temetője, a sziget ÉNy-i részén helyezkedik el, a II. Rákóczi Ferenc út, Csepeli út és a Kis nyírfa utca által határolt területen. A jelenlegi temető helyén a századfordulót követően még virágzó bolgárkertészet volt. A temetőt 1918-ban nyitották meg, de az első temetés csak 1920-ban történt.
Az akkor megnyitott temető területét 1989-ben 1,1 hektárral bővítették, így jelenlegi területe 12,4 ha, ami mára már betelt, további bővítésre DK-i irányba van lehetőség.
Régen a főbejárat tengelyében kis római katolikus kápolna állt. A kápolnát 1970-ben lebontották, majd ezt követően a régi ravatalozót is. 1975-ben felépült a jelenlegi ravatalozó, a kor szellemének és az akkori építészeti stílusnak megfelelően, Rési Sándor építész és Szily Imre Balázs belsőépítész tervei szerint. Míg a temetőkert meghitt, falusias hangulatával a helyi település emberéhez közel állhat, ez kevésbé mondható el az úgynevezett modernvonalú ravatalozó épülettömbjéről.
Jelenlegi tudomásunk szerint nevezetes sír csupán egy található, a tragikus körülmények között elhunyt Zámbó Jimmy-é.
A temető bejáratának sajátos, meghatározó hangulati eleme a főútvonal két oldalát díszítő, kettős hársfasorral kialakított sétány.

Ravatalozó bemutatása

A Csepeli temetőben korábban a főbejárat tengelyében kis római katolikus kápolna állt. A kápolnát 1970-ben lebontották, majd ezt követően a régi ravatalozót is. 1975-ben felépült a jelenlegi ravatalozó, a kor szellemének és az akkori építészeti stílusnak megfelelően, Rési Sándor építész és Szily Imre Balázs belsőépítész tervei szerint. A ravatalozókat nemrég teljesen felújíttatta a Budapesti Temetkezési Intézet Rt. (festés, mázolás, elektromos rendszer) az elhasználódott dísztégla burkolatú falazatot exkluzív kék és zöld színű drapériával vonták be. Hetente három alkalommal kedden, szerdán és pénteken tartanak temetéseket a ravatalozókból. A temetési napokon 8 szertartás lebonyolítására van lehetőség. Délelőtti órákban az urnás, délután, pedig a koporsós temetések szertartásai zajlanak. Éves szinten közel 900 temetés előtti szertartást végeznek a temető ravatalozóiból.

1950-ben Pesterzsébet és Soroksár, Budapest XX. kerületeként, mint legnagyobb település került a fővároshoz. A temető ekkor kapcsolódott be a Fővárosi Temetkezési Intézet történetébe. A szolgáltatás zavartalan biztosítása érdekében több fokozatban területi bővítést kellett végrehajtani. Jelenlegi nagyságát 1990-ben érte el. Területe 23,8 ha, kb. 20.000 négyzetméter szilárd burkolatú úttal, közel 1500 darab fából álló rendezett fasorokkal, kultúrált ravatalozóval és korszerű kiszolgáló egységgel.

1201. Bp. XX., Temető sor
Tel.: 06 1 289-1030

Temető iroda: 06 1 289-1030, 06 1 289-1036, (fax): 06 1 289-1037
Felvételi iroda: 06 1 289-1032, (fax) 06 1 289-1033

Területi vezető: Sebestyén Szilvia
Intendáns: Tóth Csaba Zsolt 

Tel.: 06 1 289-1031
E-mail: pesterzsebet@btirt.hu

Megközelíthető:
36-os autóbusszal (az új számozás szerint).

Ügyintézés időtartama:
A megjelölt időpontokban nyílik lehetősége a különböző temetkezési szolgáltatások megrendelésére (hagyományos koporsós és urnás temetés, hamvak szórása, sírhelyváltás és sírhelyhosszabbítás ill. sírgondozási munkák, kegyeleti kellékek és virágkötészeti termékek megrendelése) egyéni igények alapján.
Kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken: 7.30-tól 15.30 óráig,
hétfőn: 7.30-tól 17.00-óráig

Gépkocsi behajtási rend a temetőlátogatók részére:
Gépkocsival a behajtás engedélyezett. Behajtási díj: 280.- Ft

 

Pestszenterzsébeti temető története

Hiteles adataink nincsenek a temető létesítésére vonatkozóan, de az első temetési bejegyzések 1916-ból származnak. Ekkoriban, a település nagyközséggé válása után, a környék felekezeti kezelésben lévő temetőinek meghagyásával 20 holdon köztemető létesítettek, ravatalozót építettek 50.000 pengő költséggel.

Erzsébetfalva az 1920-as években rohamos fejlődésnek indult. A legnagyobb főváros környéki településsé nőtt, és elkezdődött az önálló várossá válás folyamata. Szervezetté vált a lakossági szolgáltatások ellátása, így a temetkezés is.

Itt működött az Erzsébetfalvai Gróf Széchenyi Péter Harcos Betegsegélyző és Temetkezési Egylet, a Szent József Temetkezési Egylet, a Gondviselés Temetkezési Egylet és még néhány hasonló szervezet.

A temető Pesterzsébet és Sorokság határán helyezkedik el, ezért egyre inkább a két település közös köztemetőjévé vált.

1950-ben Pesterzsébet és Soroksár, Budapest XX. kerületeként, mint legnagyobb település került a fővároshoz. A temető ekkor kapcsolódott be a Fővárosi Temetkezési Intézet történetébe.

A korábban működő felekezeti temetők megteltek, elvesztették funkciójukat. Legtöbbjüket kiürítették és a területet más célra használták fel.

A szolgáltatás zavartalan biztosítása érdekében több fokoztaban területi bővítést kellett végrehajtani. Jelenlegi nagyságát 1990-ben érte el. Területe 23,8 ha, kb. 20.000 négyzetméter szilárd burkolatú úttal, közel 1500 darab fából álló rendezett fasorokkal, kultúrált ravatalozóval és korszerű kiszolgáló egységgel.

A temető magán hordozza történetét. Egyaránt megtalálható a több évtizeddel ezelőtt kialakított zsúfoltság, az 1950-70-es években divatos, már tágasabb, de zárt sorokban rendezett stílus és a napjainkban sok növénnyel tervezett, feszültséget oldó parkosított sírkert jelleg.

Országosan híres-neves elhunyt a temetőben alig található. Legismertebb a 2-es parcellában nyugvó Török Flóris, akinek sírját a főváros gondozhatja.

A település régi, köztiszteletben élt polgárainak és a lezárt, kiürített temetőkből átkerült elhunytaknak emlékét azonban kegyelettel őrzik a temető sírjai.

A síremlékekben is megmutatkozik a módosabb soroksári lakosok és az egyszerűbb erzsébeti emberek közötti különbség.

A teljesség igénye nélkül megemlítünk néhány olyan személyt, illetve családot, akiknek neve beíródott Soroksár és Pesterzsébet történetébe:

Brey József kőfaragó (2-es p.)
Óváry Artúr építész (2/1-es p.)
Kaltenecker és Hartman család soroksári kereskedő és iparos család (9-es p.)

Schubert és Weisz család soroksári kereskedő és iparos család (9-es p.)

Takaró Károly református lelkész (16-os p.)
Zyzda család gyáros família (27-es p.)
A felsoroltakon kívül is sokan tettek életükben Erzsébetfalva, Soroksár anyagi, szellemi fellendüléséért, de neveik feledésbe merültek.
Ravatalozó bemutatása

Az Erzsébeti temetőben az első temetési bejegyzések 1916-ból származnak. Ekkor építették a ravatalozót 50. 000 pengő költséggel. Erzsébetfalva 1920-s években rohamos fejlődésnek indult, így a temető is. Mivel a temető Pesterzsébet és Soroksár határán helyezkedik el, ezért a két település közös köztemetőjévé vált. A terület növekedésével 1985-ben egy modern vonalú ravatalozó épült. A könnyűszerkezetes épület pedig könnyedén belesimul parkosított környezetébe. A két ravatalozó helység csak díszítésében és drapériájában tér el egymástól. A temetésekre a ravatalozás felváltva történik. Az egyszerű kereszt alakú épületet a zöld növények teszik oldottá és meghitté.

A Kispesti Új temető az 1920-as években kezdte meg működését, a valamikori község által adományozott 9,1 hektáros telken. Története folyamán a temetőt több alkalommal bővítették, így érte el ma már 15,9 hektáros területét.

1194. Bp. XIX., Puskás Ferenc u. 3.
Tel: 06 1 347-6080
Temető iroda: 06 1 347-6086
Felvételi iroda: 06 1 347-6082, (fax) 06 1 347-6083
Területi vezető: Sebestyén Szilvia
Intendáns: Lovas Norbert

Tel.: 06 1 347-6081
E-mail: kispestitemeto@btirt.hu
Tel.: 06 1 347-6085

Megközelíthető:
A 93-as, a 194-es autóbusszal, és a 42-es villamossal.

Ügyintézés időtartama:
A megjelölt időpontokban nyílik lehetősége a különböző temetkezési szolgáltatások megrendelésére (hagyományos koporsós és urnás temetés, hamvak szórása, sírhelyváltás és sírhelyhosszabbítás ill. sírgondozási munkák, kegyeleti kellékek és virágkötészeti termékek megrendelése) egyéni igények alapján.
Kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken: 7.30-tól 15.30 óráig,
hétfőn: 7.30-tól 17.00-óráig

Gépkocsi behajtási rend a temetőlátogatók részére:
Gépkocsival a behajtás nem engedélyezett.

 

Kispesti temető története
Kispest település az 1870-es évek elején kezdett kialakulni. 1873-ban ismerte el Pest vármegye közgyűlése Kispest néven, mely Pusztaszentlőrinc csatlakozásával 1873 decemberében nagyközségi státuszt nyert. 1950-ben csatolták Budapesthez.
Kispest első temetőjét 1872 február 25-én szentelte fel Tamásfy Mátyás haraszti plébános, a mai Jézus Szíve plébánia templom helyén. Ez idő tájt létesítették az Esze Tamás utca és a dr. Jahn Ferenc utca sarkán az izraelita temetőt. Ezekbe a temetőkbe lőrincieket is temettek, ezért hamar, kb. 20-25 év alatt beteltek. Ezután új területet kellett kijelölni temetkezési helyül.
A XIX. század végén, az 1890-es években kezdte meg az lehunytak befogadását a Zalaegerszeg utca 67-69. szám alatti Öreg temető.
A temető legmagasabb pontján lévő kőfeszületen magyar és német nyelven olvasható: Isten dicsőségére emelték Kispest buzgó polgárai 1888. A feliratból arra lehet következtetni, hogy feltehetően az első kispesti temetőből került ide.

Sok nevezetes kispesti személyiség nyugszik az Öreg temetőben. A teljesség igénye nélkül néhány közülük:
– Brandtner Pál főjegyző és fia Brandtner Ferenc orvos
– Győri Ottmár a Wekerle telep építésének vezetője, majd gondnoka
– Bánffy Dénes és Oláh Dénes miniszterek
– Holbesz József, Máté Károly, Bogdán Gyula lelkészek
– mezőmadarasi Madarassy László jogtudós, jogakadémiai tanár, író, utazó és Kispest jegyzője
– Bódy János a kispesti színház alapítója, író

Az Öreg temetőt 1975-ben bezárták, ma már csak urna elhelyezésére van lehetőség benne.
Az első temetők egyházi kezelésben álltak. Kispest lakosságának túlnyomó többsége római katolikus volt, ezért a katolikus egyház tartotta kezében a temetőket. Ennek ellenére felekezeti hovatartozásra tekintet nélkül, minden vallási közösség tagját saját egyházuk szertartása szerint temették.
A Kispesti Új temető létesítésére a község 9,1 hektáros telket adományozott. Története folyamán a temetőt több alkalommal bővítették, így érte el a ma már tovább nem bővíthető 15,9 hektárt.
Az Új temető az 1920-as években kezdte meg működését. Területe a Kolozsvár utcáig és a mai XVIII. Kerületi Darányi Ignác utcai házsor telekhatáráig terjedt. Ehhez kapcsolódott a Kispesti Atlétikai Club (K.A.C.) pálya mellett ma is meglevő izraelita temető.
A század elejétől több ízben a környező sportpályák területét csatolták a temetőhöz.
1963-64-ben a Kolozsvár utca túloldalán lévő kukoricással bővült. Később a két temető területét elválasztó utcarészt is megszüntették.

A ravatalozó épületet Kispest város az 1920-as évek második felében létesítette az un. Speyer kölcsönből, melyet a város vezetősége a település városias képének kialakítására vett fel. Az eredeti ravatalozót és a teljes kiszolgáló részt 1985-ben átépítették.
A temető területén található a II. világháborúban elesett német katonák parcellája (39-es parcella).
Kispest összetartó őslakói szeretettel látogatják és gondozzák mindkét temetőjüket.

A Kispesti Öreg temetőt 1872-ben szentelték fel. A nagy múltra visszatekintő sírkeretet 1975-ben bezárták, de urnás temetésre jelenleg is van lehetőség.

1196 Bp., XIX.
Zalaegerszeg u. 67-69
Területi vezető: Sebestyén Szilvia
Intendáns: Lovas Norbert

Tel.: 06 1 347-6081
E-mail: kispestitemeto@btirt.hu
Tel.: 06 1 347-6085

Megközelíthető:
A 99-es, a 151-es, és a 194-es autóbusz járatokkal.

Az ügyintézés helyszíne:
Kispesti temető (1194. Bp. XIX., Puskás Ferenc u. 3.)
Ügyintézés időtartama:

A megjelölt időpontokban nyílik lehetősége a különböző temetkezési szolgáltatások megrendelésére (hagyományos koporsós és urnás temetés, hamvak szórása, sírhelyváltás és sírhelyhosszabbítás ill. sírgondozási munkák, kegyeleti kellékek és virágkötészeti termékek megrendelése) egyéni igények alapján.
Kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken: 7.30-tól 15.30 óráig,
hétfőn: 7.30-tól 17.00-óráig
Gépkocsival nem lehet behajtani.

 

Kispesti Öreg temető története
Kispest település az 1870-es évek elején kezdett kialakulni. 1873-ban ismerte el Pest vármegye közgyűlése Kispest néven, mely Pusztaszentlőrinc csatlakozásával 1873 decemberében nagyközségi státuszt nyert. 1950-ben csatolták Budapesthez.
Kispest első temetőjét 1872 február 25-én szentelte fel Tamásfy Mátyás haraszti plébános, a mai Jézus Szíve plébánia templom helyén. Ez idő tájt létesítették az Esze Tamás utca és a dr. Jahn Ferenc utca sarkán az izraelita temetőt. Ezekbe a temetőkbe lőrincieket is temettek, ezért hamar, kb. 20-25 év alatt beteltek. Ezután új területet kellett kijelölni temetkezési helyül.
A XIX. század végén, az 1890-es években kezdte meg az lehunytak befogadását a Zalaegerszeg utca 67-69. szám alatti Öreg temető.
A temető legmagasabb pontján lévő kőfeszületen magyar és német nyelven olvasható: Isten dicsőségére emelték Kispest buzgó polgárai 1888. A feliratból arra lehet következtetni, hogy feltehetően az első kispesti temetőből került ide.

Sok nevezetes kispesti személyiség nyugszik az Öreg temetőben. A teljesség igénye nélkül néhány közülük:
– Brandtner Pál főjegyző és fia Brandtner Ferenc orvos
– Győri Ottmár a Wekerle telep építésének vezetője, majd gondnoka
– Bánffy Dénes és Oláh Dénes miniszterek
– Holbesz József, Máté Károly, Bogdán Gyula lelkészek
– mezőmadarasi Madarassy László jogtudós, jogakadémiai tanár, író, utazó és Kispest jegyzője
– Bódy János a kispesti színház alapítója, író

Az Öreg temetőt 1975-ben bezárták, de a közelmúltban ismét megnyitották, így lehetőség van mind urnás, mind koporsós temetésre is.

Az első temetők egyházi kezelésben álltak. Kispest lakosságának túlnyomó többsége római katolikus volt, ezért a katolikus egyház tartotta kezében a temetőket. Ennek ellenére felekezeti hovatartozásra tekintet nélkül, minden vallási közösség tagját saját egyházuk szertartása szerint temették.

A Pestlőrinci temető szép fasoraival, épületeivel, a különféle temetkezési lehetőségek szolgáltatásával egy szépen rendezett, ápolt nagyvárosi temető, mely számos köztiszteletben álló helyi lakosnak ad végső nyughelyet. A régen még önálló településen több temető is működött, melyeket 1950-ben lezárták, majd később teljesen meg is szüntették. Ebben az évben vált Pestszentlőrinc Budapest városrészévé (XVIII. Kerület) és temetője a Fővárosi Temetkezési Intézet kezelésébe került. 1960-ban újabb területek hozzácsatolásával bővült a temető és elérte a mai 19,3 hektár nagyságot.

1183. Bp. XVIII., Nefelejcs u. 101.
Tel.: 06 1 297-1580

Temető iroda: 06 1 297-1585
Felvételi iroda: 06 1 297-1582, (fax) 06 1 297-1583

Irodavezető: Fehér Józsefné

Területi vezető: Sebestyén Szilvia
Intendáns: Encsi Lászlóné

Tel.: 06 1 297-1581
E-mail: pestlorincitemeto@btirt.hu

Megközelíthető:
A 182-es, a 184-es, a 198-as, a 217-es, a 282E, és a 284E autóbusz járatokkal.

Ügyintézés időtartama:
A megjelölt időpontokban nyílik lehetősége a különböző temetkezési szolgáltatások megrendelésére (hagyományos koporsós és urnás temetés, hamvak szórása, sírhelyváltás és sírhelyhosszabbítás ill. sírgondozási munkák, kegyeleti kellékek és virágkötészeti termékek megrendelése) egyéni igények alapján.
Kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken: 7.30-tól 15.30 óráig,
hétfőn: 7.30-tól 17.00-óráig

Gépkocsi behajtási rend a temetőlátogatók részére:
Gépkocsival a behajtás nem engedélyezett.

 

Pestszentlőrinci temető története

A XVIII. Század elején ezt a települést Pusztaszentlőrincnek nevezték, mely a Grassalkovich család gödöllői uradalmához tartozott. Központja a majorság volt, ami helyet adott az itt lakók temetkezésének is. 1909-től Pestszentlőrinc önálló nagyközség, majd 1935-től megyei jogú város lett.

A település régebbi temetői közül legjelentősebb az Üllői úti római katolikus temető volt, mely a mai Sallai utca Üllői út Iparvasút utca Szamos utca által határolt területen működött. Szemere Miklós földbirtokaiból adományozta ezt a földet a lakosság számára azzal a kikötéssel, hogy ide felekezeti megkülönböztetés nélkül bárki temetkezhessen. Átadása és felszentelése 1906-ban történt meg. Itt temettek el számos hős katonát, akik a II. világháborúban estek el, valamint sok lőrinci polgárt és közéleti személyiséget. Sokszor megfordult ezen a helyen Ady Endre, aki apósa Boncza Miklós sírjához gyakran ellátogatott a lőrinci temetőbe. Ez volt a település fő temetkezési helye 1945-ig. Közvetlen mellette húzódott az izraelita temető, ami teljesen külön működött. A Ganz-kertvárosi másik régi temető a mai Alacska út Ganz Ábrahám utca találkozásánál jött létre, méreténél fogva lényegesen kisebb jelentőségű volt.

Mivel ezek a temetkezési helyek fokozatosan kezdtek betelni, új terület kijelölésére volt szükség. Így nyitották meg 1945 márciusában a mai Pestlőrinci temetőt, melyet elhelyezkedésénél fogva a lakosság kavicsbányai temetőként emlegetett. Ekkor építették a ravatalozót, melynek harangtornya fából készült, népies stílusban. A főbb útvonalakat fásították, platán, juhar és akár fasorokat ültettek a parcellák mentén. A temetőben kertészet működött, üvegházakban és szabadföldi kiültetésben termesztették a sírgondozáshoz szükséges növényanyagot.

A régi lőrinci temetőket 1950-ben lezárták, majd később teljesen megszüntették. Ebben az évben vált Pestszentlőrinc Budapest városrészévé (XVIII. Kerület) és temetője a Fővárosi Temetkezési Intézet kezelésébe került. 1960-ban újabb területek hozzácsatolásával bővült a temető és elérte a mai 19,3 hektár nagyságot.

Újszerű kezdeményezés volt a ravatalozó szomszédságában kialakított kis park, hamvak szórásos temetése céljából, melyet külföldi példa nyomán valósítottak meg itthon, először a Pestlőrinci temetőben. Az elképzelés szerint a hamvak kijuttatását gépészeit megoldás nélkül, egyszerű kézi szórással akarták elvégezni. A szórásos temetés bemutatjója 1979. októberében volt, de nem emberi hamvakkal történt. Végső megvalósítására mégsem itt, hanem a Rákoskeresztúri Új köztemetőben került sor évekkel később 1984-ben, ahol már gépészeti berendezések segítségével juttatták ki a hamvakat. A szórásos temetkezési mód azóta széles körben elfogadottá, ismertté vált. A lőrinci temetőben kialakított kis park az 1-es parcellában ma is eredeti formájában látható.

A ravatalozó felújítására az 1980-as évek végén került sor, az épület szerkezetében és belső elrendezésében lényeges változás nem történt.

A temető számos köztiszteletben álló helyi lakosnak nyújtott végső nyughelyet. A teljesség igénye nélkül néhány név közülük:

– Somogyi László rom. kat. Kanonok, plébános, Pestszentlőrinc első díszpolgára

– Dr. Vereczkey (Wimmert) Béla Pestszenlőrinc első katolikus plébánosa

– Borics Pál szobrászművész
– id. Mányoki Sándor templomépítő református lelkész
– ifj. Mányoki Sándor lelkipásztor
– Mányoki György László lelkipásztor
– Sonnevend Gyula alpolgármester
– Horváth Kálmán alpolgármester
A felsorolt személyek életükben sokat tettek a kerület szellemi, lelki és anyagi felemelkedéséért. A temetőben külön parcellában nyugszanak a II. világháborúban elesett orosz hősi halottak.

A Pestlőrinci temető szép fasoraival, épületeivel, a különféle temetkezési lehetőségek szolgáltatásával mára rendezett, nagyvárosi temetővé fejlődött.

Ravatalozó bemutatása

A Pestlőrinci temető 2 ravatalozó termét 1945 márciusában építették. Harangtornya fából készült, népies stílusban. A kápolna jellegű, ún. nagyterem központi falát mozaikkép díszíti, amelyen Szent Mihály arkangyal látható. A készítő személye sajnos máig nem ismeretes. A ravatalozó felújítására az 1980-as évek végén került sor, de az épület szerkezetében és belső elrendezésében lényeges változás igazából nem történt.

Évente kb.800 ravatalozást rendeznek a két teremben.

Az Új Köztemetőt 1886. május 1.-én nyitották meg. A temetőt a század folyamán összesen öt alkalommal bővítették, így ma már mintegy 207 hektáron terül el, 301 parcellával. Máig kb. 3 millió elhunyt talált itt végső nyughelyet. A szabályos, geometrikus alaprajzi elrendezés, a derékszögű úthálózat által kialakított négyzetes parcellarendszer Czigler Győző műépítész 1903-ban készült tervei alapján valósult meg. Az 1950-es években a politikai okokból halálra ítélteket, a koncepciós perek áldozatait majd az 1956-os forradalom és szabadságharc után kivégzetteket is az Új Köztemető félreeső parcellákban temették el. Így lett a 301-es parcella az 1958. június 16-án, kivégzett Nagy Imre miniszterelnöknek és társainak nyughelye, melyet sokan keresnek fel a hősök ünnepélyes újratemetése óta azért, hogy leróják emlékük előtt kegyeletüket.

1108 Bp. X., Kozma u. 8-10.
Tel.: 06 1 433-7300
Fax: 06 1 433-7325
Temető iroda.: 06 1 433-73-68, 06 1 433-73-17, 06 1 433-73-66, 06 1 433-73-65
Felvételi iroda: 06 1 433-73-29, 06 1 433-73-13, 06 1 433-73-12

Temetővezető: Görgényi Attila
E-mail: ujkoz@btirt.hu

Megközelíthető:
A 68-as, a 95-ös, a 201E és a 202E autóbusszal, valamint
a 28-as és 37-es villamossal.

Ügyintézés időtartama:
A megjelölt időpontokban nyílik lehetősége a különböző temetkezési szolgáltatások megrendelésére (hagyományos koporsós és urnás temetés, hamvak szórása, sírhelyváltás és sírhelyhosszabbítás ill. sírgondozási munkák, kegyeleti kellékek és virágkötészeti termékek megrendelése) egyéni igények alapján.
Kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken: 7.30-tól 15.30 óráig,
hétfőn: 7.30-tól 17.00-óráig

Gépkocsi behajtási rend a temetőlátogatók részére:
Gépkocsival a behajtás engedélyezett. Behajtási díj: 280.- Ft

 

Újköztemető története
Fővárosunk és egyben Európa egyik legnagyobb temetőjének közkeletű elnevezése tulajdonképpen félrevezető: Rákoskeresztúrnak csak az egykori határán fekszik egyébként pedig Kőbánya része. A múlt század végére a pesti Kerepesi temető részint szűkké, részint dísztemetővé vált, ezért hozta létre Budapest vezetése az egykori Drasche téglagyár és a kőbányai szőlők közötti külső fekvésű területen az új, hatalmas kiterjedésű temetkezőhelyet.
Az Új Köztemetőt 1886. május 1.-én nyitották meg. Augusztus 6-án temették el az első halottat: Závoly Viktóriát, egy napszámos özvegyét a mai 53-as (jelenleg szóró-) parcella helyén. A temetőt a század folyamán összesen öt alkalommal bővítették, így ma már mintegy 207 hektáron terül el, 301 parcellával. Máig kb. 3 millió elhunyt talált itt végső nyughelyet.

A szabályos, geometrikus alaprajzi elrendezés, a derékszögű úthálózat által kialakított négyzetes parcellarendszer Czigler Győző műépítész 1903-ban készült tervei alapján valósult meg. A ma látható, monumentális bejárati épületegyüttest Hegedűs Ármin tervezte, a szobordíszek Maróti Géza munkái. Az oldalsó épületek homlokzatára Róth Miksa híres műhelyében készültek a Krisztus sírba tételét, illetve feltámadását ábrázoló mozaikok. A múlt század végén a bejárattól jobbra és balra olasz mintát követő, fülkés rendszerű sírboltok épültek, 1921-1925 között korszerű ravatalozót és hűtőházat létesítettek, Wossola Sándor tervei szerint.

A köztemetőből már 1903-ban elkülönítettek két parcellát katonai temető céljára. 1914-től, az I. világháború idején nem csak magyar hősi halottakat temettek ide, hanem a szövetséges központi hatalmak elesett katonáit, valamint az antant országokból származó, hazánkban elhunyt hadifoglyokat is. 42 nemzet fiai nyugodtak a rákoskeresztúri hősi temetőben, amely időközben 25 kat. holdra növekedett területével a második legnagyobb volt egész Európában, a szomorú emlékezetű franciaországi Verdun temetője után. A II. világháború ideje újabb friss sírokat hozott. 1955 után a hősi parcellák nagy részét felszámolták; megmaradt ma is láthatók.

Az 1950-es években a politikai okokból halálra ítélteket, a koncepciós perek áldozatait majd az 1956-od forradalom és szabadságharc után kivégzetteket is az Új Köztemető félreeső parcellákban temették el. Így lett a 301-es parcella az 1958. június 16-án, feltehetőleg a szomszédos Gyűjtőfogházban kivégzett Nagy Imre miniszterelnöknek és társainak sokáig titkolni igyekezett nyughelye.

Az elmúlt évtizedekben a temetkezés számos újdonságát Rákoskeresztúron vezették be először. 1968-ban itt kezdte meg működését Debrecen után országosan a második, a fővárosban pedig az első krematórium. A létesítmény Pompás János tervei szerint épült; bővítésére az 1970-s években került sor. A hamvasztásos temetkezések növekvő számával megjelentek az urnasírok, illetve urna kripták is. Itt alakítottak ki először hant nélküli, úgynevezett amerikai típusú parcellákat, gyepesített sírfelülettel és álló síremlékekkel. 1984-től új kegyeleti lehetőség a hozzátartozók igénye szerint a hamvak hazavitele, illetve szétszóratása. Az első, hamvak szórására alkalmas parcella kialakítására az Új Köztemetőben került sor.

2006. óta nyújt méltóságteljes nyughelyet a temetőben található Urna Pantheon, melyben Altemplom szerű nyughely váltható. Részletes információt itt talál.

A legtöbb hagyományos, illetve hamvasztásos temetés ma is Rákoskeresztúron történik. Évente 7-8000 elhunytat helyeznek itt végső nyugalomra. A hatalmas terület, a temetések nagy száma és az itt nyugvó neves személyek kisebb aránya miatt lányegesen nehezebb temetőséta-útvonalat javasolni, mint a Kerepesi vagy a Farkasréti temetőben. Gyalogos bejárásra a főkapuhoz közelebb eső parcellákat javasoljuk. Itt találjuk a volt katonai temető megmaradt részeit, valamint a legtöbb ismert személy nyughelyét is. Sokan keresik fel az Új Köztemetőt 1989. június 16., Nagy Imrének és mártírtársainak ünnepélyes újratemetése óta azért, hogy a 301-es parcellában leróják emlékük előtt kegyeletüket.

 

Ravatalozó bemutatása
A ravatalozók épülete 1921-1925 között Wossola Sándor tervei alapján épült. Az 1970-es években felújították, majd 2001-2002-ben több ravatalozó terem belső tere új drapériás burkolatot kapott. Jelenleg 10 ravatali terem áll a gyászolók rendelkezésére. A termekben nem csak ravatalozás történik, hanem lehetőség van elhunytak hamvasztás előtti megtekintésére, és sirató helyiségként is igénybe vehetőek. Évente összesen kb. 4000 elhunyttól búcsúznak ezekben a termekben.

Halotti tor
Életünk legszomorúbb alkalma az elmúlással való találkozás.
Szerettünk elvesztése fáj. Gyakran már nincs rá erőnk, hogy a szertartás után meghitt pillanatokat szerezzünk, ahol a család, barátok egy diszkréten terített asztal mellett emlékezhetnek.
Ebben kívánunk segítséget nyújtani Önnek. A szervezés minden gondját átvéve, lehetőséget nyújtunk, hogy közvetlenül a szertartást követően, együtt maradva, a temető területén, meghitt hangulatban élhesse át az emlékezést.
Szolgáltatásaink:
– Gyors, egyszerű ügyintézés, helyben a temetés felvételi irodában.
– Meghitt hangulatú kegyeleti terem a temető területén belül,
– Igény szerinti díszített asztalok,
– Képzett felszolgálók,
– Hideg – és melegkonyhai ételkülönlegességek, szendvicsek széles választéka,
– Italvariációk (alkoholos és alkoholmentes változatban)
– Otthoni rendezvény lebonyolítása (kiszállítás)

További információ:
Dolorosa Kft.
Újköztemető és Farkasréti temető – Bencz László Tel.: +3620/971-4655

Web: http://halottitor.hu

A Fiumei úti Sírkert (Kerepesi temető) Magyarország egyik legrégibb összefüggően megmaradt sírkertje. Egész Európában az egyik legteljesebb „Nemzeti Pantheon”, ahol történelmünk és kultúránk nagy alakjai: politikusok, művészek, tudósok nyugszanak. A temető hatalmas, 56 hektáros területen fekszik.

Cím: 1086. Bp. VIII., Fiumei út 16
Tel.: 06 1 323-5231, 06 1 323-5229
Fax: 06 1 323-5231

Temető iroda: 06 1 323-5203
Felvételi iroda: 06 1 323-512, (fax) 06 1 323-5183

Temetővezető: Harsányi Andrea
Tel.: 06 1 323-5202
E-mail: fiumeisirkert@btirt.hu

Megközelíthető:
24-es, 28-as, 37-es villamossal.

Ügyintézés időtartama:
A megjelölt időpontokban nyílik lehetősége a különböző temetkezési szolgáltatások megrendelésére (hagyományos koporsós és urnás temetés, hamvak szórása, sírhelyváltás és sírhelyhosszabbítás ill. sírgondozási munkák, kegyeleti kellékek és virágkötészeti termékek megrendelése) egyéni igények alapján.
Kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken: 7.30-tól 15.30 óráig,
hétfőn: 7.30-tól 17.00-óráig

Gépkocsi behajtási rend a temetőlátogatók részére:
Gépkocsival a behajtás engedélyezett.

 

Fiumei úti Sírkert története
A Fiumei úti Sírkert (Kerepesi temető) Magyarország egyik legrégibb összefüggően megmaradt sírkertje. Egész Európában az egyik legteljesebb „Nemzeti Pantheon”, ahol történelmünk és kultúránk nagy alakjai: politikusok, művészek, tudósok nyugszanak. A temető hatalmas, 56 hektáros területen fekszik.
A reformkorban Pest és Buda területén számos kisebb temető működött. Az 1840-es évekre ezek nemcsak beteltek, hanem akadályozták is a települések terjeszkedését. 1847-ben Pest város tanácsa nagy területű köztemető létesítését határozta el a település határain kívül, az úgynevezett „Kerepesi földeken”.

Az első temetésekre csak az 1848/49-es szabadságharc után került sor. Kezdetben főleg módos pesti polgárcsaládok temetkező helye volt. Köztemetői feladatkörét megőrizve, a múlt század későbbi évtizedeire a Kerepesi temető egyre inkább „dísztemetővé” is vált: a magyar nemzet kiemelkedő személyiségei, politikusok, írók, művészek, tudósok kaptak itt díszsírhelyet.

„Nemzeti Pantheon” létesítésének szükségességét már gróf Széchenyi István fölvetette 1841-ben írt Kelet népe című munkájában. Az „üdvleldét” ő valahol a budai hegyekben képzelte el – végül is a Kerepesi temető kezdett ilyen szerepet betölteni temetkezőhellyé átalakulni.

1855-ben Vörösmarty Mihály volt az első jeles személyiség, akit itt helyeztek nyugalomra. Temetése egyúttal a Bach-rendszer elleni néma tiltakozás is volt. A továbbiakban a magyarság legnagyobbjai találtak végső nyughelyre e temetőben – nevüket temetősétánk megfelelő helyén soroljuk fel. ( Néhányan a XIX. századból, akiket hiába keresünk itt: Csokonai Vitéz Mihály Debrecenben, Kölcsey Ferenc Szatmárcsekén, Széchenyi István Nagycenken. Madách Imre a szlovákiai Alsósztregován vannak eltemetve. Erdély nagyjai Kolozsvárott, a Házsongárdi temetőben nyugszanak. )

1886-ban a Kerepesi temető tehermentesítésére megnyitották a rákoskeresztúri Újköztemetőt. Budán 1894-ben létesült a Farkasréti temető. Ezzel a Kerepesi temető „dísztemető” jellege még inkább előtérbe került.

A pesti és budai belterületi temetők felszámolásával számos neves személyiség végül a Kerepesi temetőben nyert végleges nyughelyet. Kisfaludy Károly hamvait például a mai Lehet tér helyén lévő Váci úti temetőből, Petőfi Sándor szülei a szomszédos Józsefvárosi temetőből, az 1848-49-es honvédek pedig a budai Gesztenyéskert helyén működött Németvölgyi temetőből kerültek ide. A „magyarjakobinusok” maradványait a Tabáni temető felszámolásakor találták meg, majd hozták át a Kerepesi temetőbe.

1867 és 1919 között épültek fel a nagy mauzóleumok ( Ganz, Batthyány, Deák utoljára Kossuth sírépítménye ), az Árkádsor és a ravatalozó. Századunk első felében folytatódott a díszsírhelyek adományozása. 1928-ban létesítették a Művészparcellát – a „múzeumi” parcella lényegében ma is az 1930-as évekbeli állapotot tükrözi.

A II. világháború követő évtizedekben a Kerepesi temető némiképpen átalakult. Központi területét parkosították, a köztemetői jelleg háttérbe szorult. 1959-re elkészült a Munkásmozgalmi Pantheon és több munkásmozgalmi parcellát nyitottak. 1989-ben itt helyezték nyugalomra Kádár Jánost is. A kulturális élet kiválóságai a Farkasréti temetőben kaptak díszsírhelyet.

1990 után ismét számos változás történt. Rendezték és parkosították az 1956-os szabadságharcosok parcelláját. 1993-ban Antall József miniszterelnököt a Deák mauzóleum közelében helyezték örök nyugalomra. 1994-ben megindultak a köztemetések a 42-es parcella hant nélküli sírkertjében, majd a 26-os parcella új sírboltjaiban. Ezt követően a „Fiumei” délies karakterű sírparkja is megkezdte működését.

Ma a Kerepesi temető kettős feladatot lát el. Egyfelől Nemzeti Sírkertként őrzi a magyar múlt hagyományait, kimagasló alakjainak emlékét. Művészi értékei révén Európa legnagyobb szabadtéri szoborparkja, védett zöldfelületekkel, gazdag botanikai állománnyal. – Másrészt pedig újra működő exkluzív köztemető, újszerűen kialakított, esztétikusan parkosított környezetben.

A Fiumei úti Sírkert részletes története a www.nemzetisirkert.hu oldalon olvasható.

Ravatalozó bemutatása

A főbejárat közelében lévő kápolna 1857-ben készült el a gyászszertartások elvégzése céljából. A temető ravatalozóját 1880-ban építették Máltás Hugó tervei alapján, a mai IV-es kapu vonalában. A halottasház akkor csak egy ravatalozó- és egy boncteremből állt. Abban az időben a temetőkben boncolásokat is végeztek. A halottasház mai méretű kiépítésére az 1890-es években került sor. A ravatalozó átalakítására az 1950-es évek végén kezdődött. A közéleti kiválóságok temetésére reprezentatív ravatalozót is építettek. A több mint 200 négyzetméteres ravatalozó régi hármas tagozódása megmaradt, melyre a megmaradt boltívek is utalnak. Belülről lambériával borították a falakat, a régi, íves tagozódásokat szürke kőlapokkal fedték le. A 2000. évtől a ravatalozó új színt és formát kapott. Királykék drapériával elegáns, tágas, több száz fő részvételére alkalmas ravatalozót alakítottak ki. Évente már csaknem 800 alkalommal veszik igénybe az exkluzív ravatalozót a gyászoló hozzátartozók. A nagy belső terjedelemre való tekintettel, bármely szertartásnak megfelelően átalakítható. Szónoki pódium és 70 ülőhely áll rendelkezésre. A ravatalozóból közvetlenül nyílik a halotthűtő, a stúdió szoba és a búcsúztatók részére a várakozó terem. A temetést követő fogadásokra, un. halotti tor rendezésére igénybe vehető a tárgyaló terem és a hozzá tartózó konyhai és egyéb mellékhelyiségek.
Halotti tor
Életünk legszomorúbb alkalma az elmúlással való találkozás.
Szerettünk elvesztése fáj. Gyakran már nincs rá erőnk, hogy a szertartás után meghitt pillanatokat szerezzünk, ahol a család, barátok egy diszkréten terített asztal mellett emlékezhetnek.

Ebben kívánunk segítséget nyújtani Önnek. A szervezés minden gondját átvéve, lehetőséget nyújtunk, hogy közvetlenül a szertartást követően, együtt maradva, a temető területén, meghitt hangulatban élhesse át az emlékezést.

Szolgáltatásaink:
– Gyors, egyszerű ügyintézés, helyben a temetés felvételi irodában.
– Meghitt hangulatú kegyeleti terem a temető területén belül,
– Igény szerinti díszített asztalok,
– Képzett felszolgálók,
– Hideg – és melegkonyhai ételkülönlegességek, szendvicsek széles választéka,
– Italvariációk (alkoholos és alkoholmentes változatban)
– Otthoni rendezvény lebonyolítása (kiszállítás)

További információ:
Dolorosa Kft.
Fiumei úti Sírkert – Somogyi László Tel.: +3620/971-4737

Web: http://halottitor.hu

Buda legnagyobb kiterjedésű és legszebb fekvéső temetője. Az utóbbi évtizedekben a tudományos és kulturális élet elhunyt nagyjainak jelentős részét ide temették. A művészetek és a tudományok kiemelkedő képviselői a Művészparcellában és a Magyar Tudományos Akadémia parcelláiban kaptak díszsírhelyet. Az 1980-as években az egyik ravatalozót Makovecz Imre tervei szerint alakították ki. A főbejárati téren 2008 tavaszán felállították Veres Kálmán Griffmadár című alkotását, a távol nyugvók emlékhelyével.
2009 tavaszától a Budapesti Temetkezési Intézet lehetőséget teremt rá, hogy szervezett séták, “rendhagyó tanórák” keretében iskolai csoportok is felkereshessék a Farkasréti temetőt. A temetőben található síremlékekről készült fotókat és a részletes életrajzok a www.farkasretiseta.hu oldalon tekinthetők meg.

1124. Bp. XII., Németvölgyi út 99.
Tel.: 06 1 248-3520
Temető iroda: 06 1 248-3525
Felvételi iroda: 06 1 248-3522, 06 1 248-3532, (fax) 06 1 248-3523, (fax) 06 1 248-3533

Temetővezető: Erdősné Komlósi Katalin
Tel.: 06 1 248-3521
E-mail: farkasretitemeto@btirt.hu

Megközelíthető:

A 8-as, az 53-as (Márton Áron téri gyalog bejáró, illetve Hóvirág u.), a 112-es autóbusszal (Bürök utcai gyalog bejáró), és az 59-es villamossal.

Ügyintézés időtartama:
A megjelölt időpontokban nyílik lehetősége a különböző temetkezési szolgáltatások megrendelésére (hagyományos koporsós és urnás temetés, kegyeleti kellékek és virágkötészeti munkák), valamint a temető irodán a sírgondozás, újraváltás, hamvak szórása, sírhelyváltás és sírhelyhosszabbítás ill. sírgondozási munkák, kegyeleti kellékek és virágkötészeti termékek megrendelése egyéni igények alapján.

Temetés megrendelés: hétfőtől péntekig: 8.00-15.00-ig,
Felvilágosítás: hétfőtől péntekig: 8.00-15.30-ig
Újraváltás, sírgondozás a temető irodán: H,K,Cs,P: 8.30-15.00-ig
Információ, főkönyvi kivonat: K,Sz,Cs,P: 8.00-15.00-ig, hétfőn:8.00-16.30-ig
Pénztár, információ: K,Sz,Cs,P: 8.00-tól 14.00 óráig, hétfőn: 7.30-tól 17.00-óráig

Gépkocsi behajtási rend a temetőlátogatók részére:
Gépkocsival a behajtás engedélyezett. Behajtási díj: 280.- Ft

 

Farkasréti temető története

A Farkasréti temető a főváros határában a legszebb fekvésű. Félkörben a budai hegyvidék lankás hegyoldalai védik barátságtalan légáramlatoktól, a Duna felé pedig innen olyan kilátás nyílik a szemlélőnek, amilyenhez hasonlót a világ kevés városában lehet találni írta a Vasárnapi Újság 1899-ben a néhány évvel korábban megnyitott temetőről.
Buda legnagyobb kiterjedésű és legszebb fekvésű temetőjének megnyitására 1894-ben került sor. A kisebb sírkertek ekkorra ugyanis részben beteltek, részben közegészségügyi szempontból elavultakká váltak. Hamarosan nemcsak a Tabán-Krisztinavárosi és a vízivárosi, hanem már a tehermentesítésükre létrehozott németvölgyi temetőt is fokozatosan fel kellett számolni.

A Széchenyi-hegy lankás lejtőjén fekvő temető helyének kiválasztása annak idején sok vitát kavart. Gyönyörű fekvése egyszerre vált előnyére és hátrányára: sokan inkább üdülőterületnek, mintsem temetőnek kívánták volna hasznosítani. Mások még évtizedek múltán is attól tartottak, hogy az agyagos-kőzettörmelékes talajban átnedvesedéskor földcsuszamlás következhet be, esetleg talajvíz károsíthatja a sírokat.

A jóslatok ellenére a Farkasréti temető rövid időn belül Budapest egyik legnépszerűbb temetkezőhelyévé vált. Eredeti területét a főváros vezetése már 1914-ben kénytelen volt 20 holddal bővíteni a szomszédos telkek megvásárlásával. Így a Hóvirág utcai felső területtel együtt, a temető kiterjedése megközelítőleg elérte mai 72 holdas nagyságát.

A régi budai temetők teljes és végleges megszüntetése után a Tabáni és Németvölgyi temetők számos megőrizni kívánt sírját ide helyezték át. Egyre több nevezetes személy is temetkezett Farkasrétre, a sírokra számos kiváló műalkotás került. A századfordulótól egészen az 1920-as évek végéig folyamatosan épült az Érdi úti reprezentatív kriptasor.

Legnagyobb szabású építkezésként a bejárati tér kialakítása készült el 1938-ban Módos Ferenc és Krassói Virgil tervei szerint. Az épületegyütteshez templom, kálvária, harangtorony, új ravatalozó, árkádos kriptasor, valamint üzletsor, kerítés, fő- és mellékbejáratok tartoztak. Eredeti állapotukban csak néhány évig maradhattak fenn: a II. világháború alatt történt bombázások miatt az építmény jelentős része romba dőlt, illetve súlyosan megsérült.

A háború után a ravatalozót és az árkádos kriptasort helyreállították, az egykori temetőtemplom belső terét és tornyát pedig urnás temetkezések céljára hasznosították. (1977-ben a temető területén kívül épült fel a Mindenszentek plébániatemploma.) Ezekben az évtizedekben létesültek a kolumbáriumok és az új kriptasorok. A művészetek és a tudományok kiemelkedő képviselői a Művészparcellában és a Magyar Tudományos Akadémia parcelláiban kaptak díszsírhelyet.

Az 1980-as években átépítették a ravatalozót; ősi magyar motívumokkal díszített reprezentatív termét Makovecz Imre tervei szerint alakították ki. A főbejárati téren Horvay János Jó pásztor című, a II. világháborúban megsemmisült szobra helyén felállították Mészáros Mihály Főnixmadár című alkotását, a távol nyugvók emlékhelyével. Amerikai típusú sírkert létesült a 60-as parcellában, első sorában új díszsírhelyekkel. Elsőként Bartók Béla 1988-ban hazatért hamvait helyezték itt nyugalomra.

Mára a Farkasréti temető csaknem teljesen betelt, további bővítése csupán kis mértékben lehetséges. A temetőt mégsem lehet bezárni: kiváltására másik budai temető nincsen, s jellegzetes adottságai, szép földrajzi fekvése továbbra is kedvelt temetkezőhellyé teszik. Az utóbbi évtizedekben a kulturális élet elhunyt nagyjainak jelentős részét ide temették.

Itt található Budapest exkluzív temetkezési helye, az Angyalok Kertje, melyről bővebb információt itt talál.

 

Ravatalozó bemutatása
1938-ban Módos Ferenc és Krassói Virgil tervei szerint készült el Farkasréti temető legnagyobb szabású építkezéseként a bejárati tér kialakítása, magába foglalva a ravatalozókat is. Eredeti állapotukban csak néhány évig maradhattak fenn: a II. világháború eseményei következtében az építmények jelentős része romba dőlt, illetve súlyosan megsérült. A háború után a ravatalozót helyreállították. Az 1980-as években átépítették és az ősi magyar motívumokkal díszített reprezentatív termeket Makovecz Imre tervei szerint alakították ki. A legszebb és legnagyobb a középső terem, melyet Makovecz Imréről neveztek el. Ez a terem alkalmas külső ravatalozásra is. Évente 150-160 ravatalozás történik benne.

A temető a cinkotai dombtetőn terül el. Jellegzetes adottságai, vidékies hangulata és közelsége miatt nemcsak a helyi lakosság körében vált kedvelt temetkezési hellyé

1164 Bp. XVI., Simongát u. 2.
Tel.: 06 1 401-5050

Temető iroda: 06 1 401-5051
Felvételi Iroda 06 1 401-5052, (fax) 06 1 401-5053

Területi vezető: Hirsch Richárd
Intendáns: Horváth Józsefné

E-mail: cinkotaitemeto@btirt.hu

Megközelíthető:
92-es autóbusszal és a gödöllői HÉV-vel (leszállás az Ilonal-telep megállónál).

Ügyintézés időtartama:
A megjelölt időpontokban nyílik lehetősége a különböző temetkezési szolgáltatások megrendelésére (hagyományos koporsós és urnás temetés, hamvak szórása, sírhelyváltás és sírhelyhosszabbítás ill. sírgondozási munkák, kegyeleti kellékek és virágkötészeti termékek megrendelése) egyéni igények alapján.
Kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken: 7.30-tól 15.30 óráig,
hétfőn: 7.30-tól 17.00-óráig
Gépkocsi behajtási rend a temetőlátogatók részére:
Gépkocsival a behajtás nem engedélyezett.

 

Cinkotai temető története
Az 1800-as évek végén gróf Batthyány Ilona birtokaiból a cinkotai dombtetőn területet ajándékozott a község lakóinak temetkezés céljára, ugyanis a templomkert szomszédságában kezdett betelni a település régi temetője.
A ravatalozás még sokáig a régi helyen történt, innen kísérte át a gyászmenet az elhunytat végső nyughelyére, az újtemetőbe. Ezen a szélnek és az időjárás viszonytagságainak kitett kopár dombtetőn fák nem voltak, a még nem temetett részeken kukoricát termeltek.

1924-ben néhai Fritsche Imre Magyar Királyi távírdatiszt itt építtetett kápolnát, mely nemcsak a család temetkezési helyéül szolgált, de a hívők számára is mindig nyitva áll.
A család kis kápolna az oltárral összevont hajórészből és egy alsó kriptarészből állt. Az épület mellett hagyományos kripták sorakoztak, mögötte pedig apácasírok számára tartott fenn területet. Az izraelita temetőrész teljesen elkülönítve működött. A II. Világháború és a rendszerváltás nagy változásokat hozott. A háborúban 250 katonasír került betemetésre, majd 1950. január 1.-től használaton kívül helyezték a temetőt. Már 1949-től szervezték a külső peremtelepüléseket Budapesthez csatolását, mely a következő évben megvalósult, így Cinkota Budapest XVI. kerületének részévé vált.

A központi elképzelés szerint néhány nagyobb temetőbe kívánták koncentrálni a temetéseket, ezért a környező kisebb temetőket bezárták. A cinkotai polgárok, mint elérhető távolságban lévőt, az igen távoli Rákoskeresztúri Új Köztemetőt vagy a Pest megyei Csömör temetőjét választhatták maguknak végső nyughelyül.

A helyi tanácsi vezetők, az egyház és a helyi lakosság egyre sürgetőbben kérték legalább egyik temetőjük megnyitását. Végül 1954-ben újra megnyithatták a Cinkota – Ilona telepi temetőt, mely ettől kezdve a Fővárosi Temetkezési Intézet kezelésében működött. Önálló személyzete nem volt, a Kerepesi temetőből jártak fel a kegyeleti szolgáltatást végző dolgozók alkalmanként temetni. Az elhunytat ideiglenesen ravatalozóból kísérték utolsó útjára a hozzátartozók.

Az izraelita temetőrészt akkor már nem használták, de a sírokat szépen gondozták.
A meglévő temetői kápolnát 1965-ben a Fritsche család és a gróf Blankeinstein család külföldön élő rokonai ( gróf Eszterházy Mariann, Fritsche Emil, Fritsche Olga ) segítségével egy hajórésszel és egy kriptarésszel bővítette. A barokk stílusban kibővített kápolna a “Szent Vér” nevet kapta. A család a cinkotai egyházközség rendelkezésére bocsátotta, így a hívők helyben vehetnek részt gyászmisén és bármikor betérhetnek imádkozni elhunytjaikért.

A temető önálló személyzetet 1968-ban kapott, amikor elkészült a téglából épült ravatalozó. 1972-ben bővült a terület 8,5 hektárra az akkori termelőszövetkezet környező földjeiből. Megindult a közművesítés, a fásítás és az utak kiépítése. Az újonnan létesült fasorok legjellemzőbb fái a törökmogyorók, melyek a kedvezőtlen környezeti adottságok ellenére is szépen fejlődnek.

1993-ban az evangélikus egyházközség és a Fővárosi Temetkezési Intézet közösen állított emlékművet a II. Világháborúban eltűnt cinkotai katonák emlékére.
A ravatalozót 1995-ben felújították és egy fedett terasszal kibővítették, mely stílusában szépen illeszkedik a temető vidékies jellegéhez.

 

A Csömöri Sírkert az ország első magántemetőjeként 2002-ben épült, melyet a Budapesti Temetkezési Intézet bérleti konstrukcióban üzemeltet. A sírkert minden igényt kielégítő felvételi irodával és bemutatóteremmel rendelkezik, ahol a hozzátartozók kulturált, nyugodt körülmények között választhatják ki és rendelhetik meg a számukra legmegfelelőbb szolgáltatásokat. A temetési szertartás lebonyolítását követően (a hamvasztás teljes időtartama alatt) az épület kávézójában várakozhatnak, amely 20 fő befogadására alkalmas. Ugyanitt nyílik lehetőség a halotti tor megtartására is.

2141 Csömör Főnix u. 1.
Temető iroda: 06 28 543 665
Felvételi iroda: 06 28 543 665, 06 28 543 666

Igazgató: Jávor Ervin
Tel.: 06 28 543 665
E-mail: hamvaszto@btirt.hu

Megközelíthető:
Örs vezér terétől, Gödöllői hévvel a Kistarcsa kórház megállóig. Ezt követően gyalog az Auchan bevásárló központ bal oldala mellett elhaladni a Főnix utcáig.
92-es busszal az Auchan bevásárló központig, onnan gyalog az áruház bal oldala mellett elhaladni a Főnix utcáig.

Ügyintézés időtartama:
A megjelölt időpontokban nyílik lehetősége a különböző temetkezési szolgáltatások megrendelésére (hagyományos koporsós és urnás temetés, kegyeleti kellékek és virágkötészeti munkák, valamint a temető irodán a sírgondozás, újraváltás, hamvak szórása, sírhelyváltás és sírhelyhosszabbítás ill. sírgondozási munkák, kegyeleti kellékek és virágkötészeti termékek megrendelése) egyéni igények alapján.

Temetés megrendelés: hétfőtől péntekig: 8.00-15.00-ig,
Felvilágosítás: hétfőtől péntekig: 8.00-15.30-ig
Újraváltás, sírgondozás a temető irodán: H,K,Cs,P: 8.00-15.00-ig
Információ, főkönyvi kivonat: hétfőtől péntekig 8.00-15.30-ig
Pénztár, információ: hétfőtől péntekig 8.00-15.30-ig

Gépkocsi behajtási rend a temetőlátogatók részére:
Gépkocsival a behajtás engedélyezett, a kijelölt parkolókig.

 

Csömöri Sírkert története
A Csömöri Sírkert és hamvasztó az ország első magántemetőjeként 2002-ben létesült, az akkor ismert legjobb technológia szerint. A legmodernebb kialakítású technikai megoldások biztosítják a végső szertartás lebonyolítását.
A Csömöri Sírkertben található hamvasztóüzem a Sírkert teljes kialakításával egy időben, az ország első magántemetőjeként 2002-ben épült, infrastruktúráját, technológiáját tekintve kifogástalan. Minden igényt kielégítő felvételi iroda és bemutatóterem található az épületen belül, ahol a megrendelők kultúrált, nyugodt körülmények között választhatják ki és rendelhetik meg a számukra legmegfelelőbb szolgáltatásokat. A temetési szertartás lebonyolítását követően (a hamvasztás teljes időtartama alatt) az épület kávézójában várakozhatnak, amely hozzávetőlegesen 20 fő befogadására alkalmas. Továbbiakban ugyanitt nyílik lehetőség az újabban megint gyakorinak nevezhető halotti tor megtartására is.

Akik nem kértek ravatalozást, de el szeretnének búcsúzni szerettüktől a hamvasztás előtt, megtehetik a speciálisan erre a célra kialakított búcsúztató szobában.

Mind a négy kemence belecsatlakozik egy utóégető berendezésbe, ahol rövid idő alatt a káros anyagok nagy része elég, ennek következtében a kéményen kiáramló füstgáz káros anyag tartalma minimális. Az értékek megfelelnek az Európai Unió által meghatározott szabályoknak. A Sírkert teljesen körbe kerített, a parkszerű kialakítás különleges örökzöldekkel, elszórt sziklatömbökkel, virágszigetekkel, padokkal feledteti az idelátogatók fájdalmát.

A Csömöri Sírkert és Hamvasztóüzem egy igen korszerű, modern és exkluzív kialakítású komplexum.
Ravatalozó bemutatása

A Csömöri Sírkert ravatalozója a legmodernebb a BTI Rt. által üzemeltett összes ravatalozó közül. Környezetét különlegesen kialakított örökzöldekkel és virágzó egynyári növényekkel egyaránt beültetett park teszi teljessé.

Falainak hozzávetőleg 70 %-a üveg, ami gyönyörű világosságot biztosít, beengedve a nap sugarait. Az Egyedi 6 hangszórós dolby sorround hangrendszer és a terem különleges akusztikája biztosítja a gyászzene alkalomhoz illő hangzását. A hozzátartozók kényelméről egyenszínű székek illetve hasonló stílusú és színű kanapé jellegű ülőhelyek gondoskodnak. Télen padlófűtéssel melegíthető a helység.

A megfelelő hangulatú világításról a mennyezet felé fordított falikarok, és a mennyezetről lelógó spotlámpák gondoskodnak.

A ravatalozóban található zöld virágok mellett helyet kaptak kovácsoltvas gyertyatartók is, amelyek tovább emelik a kegyeleti érzést.

Az urnatartó különleges formájú, anyagát tekintve üvegből készült, mégis krómnak tűnő kegyeleti tárgy.

Országos szinten is különlegességnek számít a lift rendszerű süllyesztő szerkezet, amely hamvasztás előtti ravatalozás esetében imitálja az elhunyt földbe temetését. A lesüllyesztést követően egy másik helységbe elektromos motorok segítségével jut el a koporsó, ahol a megrendelő kívánsága szerint az elhunyttal kapcsolatos további teendőket lehet elvégezni.

A 45 ezer lakosú újpalotai lakótelep árnyékában húzódik meg a csendes, meghitt hangulatú Rákospalotai temető. A temető bejáratánál található kegyeleti hely alkalmat ad a látogatónak gyertya és mécses gyújtásra, az emlékezésére. A meditációra is alkalmas tér a temetőnek is méltó előszobája. Az új kovácsoltvas kapu könnyed megjelenésével méltó kiegészítője a temető fogadótermének.

1152. Bp. XV., Szentmihályi út 111.
Tel.: 06 1 414-8080, 06 1 414-8086

Temető iroda: 06 1 414-8087, 06 1 414-8086, (fax) 06 1 414-8085
Felvételi Iroda: 06 1 414-8082, (fax) 06 1 414-8083

Területi vezető: Hirsch Richárd
Intendáns: Márkosi Béla

E-mail: rakospalotaitemeto@btirt.hu

Megközelíthető:
A 196-os, a 196A, a 130-as, és a 173-as (a Nyírpalota utcáig) autóbusszal.

Ügyintézés időtartama:
A megjelölt időpontokban nyílik lehetősége a különböző temetkezési szolgáltatások megrendelésére (hagyományos koporsós és urnás temetés, hamvak szórása, sírhelyváltás és sírhelyhosszabbítás ill. sírgondozási munkák, kegyeleti kellékek és virágkötészeti termékek megrendelése) egyéni igények alapján.
Kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken: 730-tól 1500 óráig,
hétfőn: 730-tól 1700-óráig
Pénztár: 800 – 1400

Gépkocsi behajtási rend a temetőlátogatók részére:
Gépkocsival a behajtás nem engedélyezett.

 

Rákospalotai temető története
Rákospalota 700 éves falusi település volt, és mint ilyen, temetője is ezt példázta és példázza a mai napig is. A palotai öreg temető a mai Czabán Samu téri labdarúgópálya és környékén helyezkedett el, 1843-1909-ig ez volt a település temetkezési helye.
1904. november 22-én nyitották meg a mai Szentmihályi úti temetőt, melyet 1950-ben egész Rákospalotával együtt a fővároshoz csatoltak, ezzel kialakítva a város XV. kerületét.
A temető parcelláiban mintegy 140 ezer elhunyt, köztük a volt község, majd a XV. kerület polgárai nyugszanak.
A temetőben nyugvó legismertebb személyek:
Budai (Pupos) László az Aranycsapat legendás jobbszélsője, olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes (60-as parcella)
Varjú Vilmos súlylökő, többszörös magyar bajnok és EB bajnok (27-es parcella )
Mattyasovszky Jenő író (11-es parcella)
Rózsavölgyi Ferenc festőművész (20-as parcella)

Nemes gondolat öltött formát 1994-ben, a Családok éve alkalmából a 26-os gyermekparcellában felállított emlékkel. “Az élet gyertyaláng” Alapítvány emléket állított mindazoknak a gyermekeknek, akik az emberi kegyetlenség áldozatai lettek, akik meg sem születhettek, akik kukákba, csatornába dobva haltak meg, akik jeltelen sírokban alusszák örök álmukat.

Az 1904 óta a települést szolgáló temető a 90-es évek elején már nagy mértékű helyhiánnyal küzdött. Szerencsére lehetőség nyílt területének több ütemben történő bővítésére. Az épületek is felújításra szorultak, ezért 1996-ban sor került az újjáépítésükre. Felújításra került a ravatalozó épülete, a termek berendezése meghittebb, korszerűbb lett. Új iroda épület fogadja a temetést megrendelőket és a temető látogatókat.

A 45 ezer lakosú újpalotai lakótelep árnyékában húzódik meg a csendes, meghitt hangulatú Rákospalotai temető. A temető bejáratánál található kegyeleti hely alkalmat ad a látogatónak gyertya és mécses gyújtásra, az emlékezésére. A meditációra is alkalmas tér a temetőnek is méltó előszobája. Az új kovácsoltvas kapu könnyed megjelenésével méltó kiegészítője a temető fogadótermének. A bővített, új területen is kegyeleti emlékhely fogadja a látogatót. Az emlék eredetileg a temető egyik érdekes, megfogó síremléke volt.
Szerencsére az új építményekkel együtt, a temető napjainkra is megőrizte falusias jellegét.

A 27 hektár kiterjedésű Megyeri temető területileg és egyéb vonatkozásaiban is jelenleg Budapest negyedik legnagyobb temetője. A volt kisvárosi temető napjainkra rendezett nagyvárosi temetővé fejlődött.

1047. Bp. IV., Megyeri út 49.
Tel.: 06 1 435-6060

Temető iroda: 06 1 435-6066, 06 1 435-6068, 06 1 435-6061, 06 1 435-6065
Felvételi Iroda: 06 1 435-6062, (fax) 06 1 435-6063

Területi vezető: Hirsch Richárd
Intendáns: Hauer Attila

E-mail: megyeritemeto@btirt.hu

Megközelíthető:
A 122GY, a 30-as, a 30A, a 96-os, és a 147-es autóbusszal.

Ügyintézés időtartama:
A megjelölt időpontokban nyílik lehetősége a különböző temetkezési szolgáltatások megrendelésére (hagyományos (koporsós) és urnás temetés, hamvak szórása, sírhelyváltás és sírhely hosszabbítás ill. sírgondozási munkák, kegyeleti kellékek és virágkötészeti termékek megrendelése) egyéni igények alapján.

Ügyfélfogadás:
Kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken:
– 7.30-tól 15.30 óráig
hétfőn:
– 7.30-tól 17.00-óráig

Gépkocsi behajtási rend a temetőlátogatók részére:
Gépkocsival a behajtás nem engedélyezett.

 

Újpest, Megyeri temető története

Az újpesti Megyeri temetőt 1921-ben nyitották meg. Korábban az Apponyi, Tél és Diófa utca, a villamos vonal és a vasúti töltés által határolt területen lévő 1890-ben megnyitott temetőben temettek. Az 1910-es években ez telítődött, így szükségessé vált új terület kijelölése temetkezés céljára.

A régi újpesti temetőt 1964-ig fokozatosan felszámolták, az itt nyugvó elhunytakat különböző kegyeleti helyekre szállították. Területén lakótelep épült, melyet a lakosság Szellemtelepnek nevezett el.

A Megyeri temető területét az akkori Újpest város önkormányzata gróf Károlyi Lászlótól, megyeri uradalmának Fóti út melletti részéből vásárolta. A közlekedést a közeli villamos vonal szolgálta. A ravatalozás eleinte a Megyeri út mellett ravatalozóban történt, a mai épület az 1940-es évek elején épült meg. A temetőben 1922-től kertészet működött. A kertészet dolgozói fafűtéses növényházban nevelték a palántákat. A helyi szükségletet meghaladó növényanyagot a városi közparkokban használták fel. A kertészet a 80-as évek végére megszűnt, helyette két parcella került kialakításra hagyományos és hamvasztásos temetésre.

1945 tavaszán a Duna jeges árvize az egész temetőt elborította, mely komoly károkat okozott az épületekben és a síremlékeken. Újpest város 1950. január 1.-én Budapest IV. kerülete lett, a temető a Fővárosi Temetkezési Intézet kezelésébe került.

Az 1980-as évek közepétől jelentős fejlesztések kezdődtek; a főutakon burkolatot építettek, megújultak a műszaki berendezések és a szociális épületek. A ravatalozót eredeti formájának megőrzésével átépítették, a régi három terem helyett két új termet alakítottak ki (1989 ).

A temetőben a hamuszórásos temetkezés kivételével a hagyományos és urnás temetkezési mód számos formájára lehetőség nyílik.

A főbejárattól a ravatalozóhoz vezető úton található a központi kereszt, más néven a Mindenki keresztje, ahol a látogatók leróhatják kegyeletüket, megemlékezve távol nyugvó hozzátartozóikról.

A temető, 78 éves működése alatt sok újpesti, angyalföldi, rákospalotai, zuglói és más helyről származó elhunytnak nyújtott végső nyughelyet.
Teljesség igénye nélkül néhány név közülük:

Lebstück Mária, huszárfőhadnagy, az 1848-49-es szabadságharc hőse: 26. parcella
Dr. Ugró Gyula, Újpest első polgármestere: 20. parcella
Dr. Semsey Aladár, polgármester: 22. parcella
Halassy Olivér, olimpiai bajnok: 22. parcella
Mády Lajos, egyházszervező református lelkész: Megyeri úti kriptasor
Pállya Celestin, festőművész: 16. parcella
Pécsi Sebestyén, orgonaművész: 16. parcella
Geduly Lajos, evangélikus lelkész: 50. parcella
Dr. Gyökössy Endre, pasztorál-pszichológus református lelkész: 40. parcella
Radics Béla, rock zenész: 50. parcella

A temetőben nyugszanak II. világháborúban elesett hősi halottak. Az újpesti áldozatok emlékére állított emlékművön babérkoszorút tartó bronz angyal szobra látható.
A hazájuktól távol elesett szovjet katonák parcellájában az újpesti István térről áthelyezett zászlót tartó katona bronz szobra áll.

1956-os forradalom áldozatainak sírjai a temető különböző helyein találhatók meg.

A Megyeri temető területileg ( 27 hektár ) és egyéb vonatkozásaiban is jelenleg Budapest negyedik legnagyobb temetője. A volt kisvárosi temető napjainkra rendezett nagyvárosi temetővé fejlődött.

A szép fekvésű óbudai temető az Arany-hegy és a Testvér-hegy lábánál húzódik, a Bécsi út, Pomázi út és az Aranyhegyi patak által határolt részen. Jelenlegi területe 25,4 ha, a 60-as évek elején történt bővítéssel együtt. Az 1922 óta fennálló és ma is működő izraelita temető beékelődik területébe.

1037. Bp. III., Bécsi út 365-371

Tel.: 06 1 436-7250
Fax.: 06 1 436-7257
Temető iroda: 06 1 436-7255, 06 1 436-7256, 06 1 436-7251
Felvételi iroda: (tel) 06 1 436-7252, (fax) 06 1 436-7253

Területi vezető: Hirsch Richárd

Intendáns: Sznák Zoltánné
Intendáns helyettes: Szénási Eleonóra

E-mail: obudaitemeto@btirt.hu

Megközelíthető:
118-as, 160-as, 218-as és 260-as autóbusszal.

Ügyintézés időtartama:
A megjelölt időpontokban nyílik lehetősége a különböző temetkezési szolgáltatások megrendelésére (hagyományos koporsós és urnás temetés, hamvak szórása, sírhelyváltás és sírhelyhosszabbítás, illetve sírgondozási munkák, kegyeleti kellékek és virágkötészeti termékek megrendelése) egyéni igények alapján.
Kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken: 7.30-tól 15.30 óráig,
hétfőn: 7.30-tól 17.00-óráig

Gépkocsi behajtási rend a temetőlátogatók részére:
Gépkocsival a behajtás engedélyezett. Behajtási díj: 280.- Ft

 

Óbudai temető története

A századfordulóig egyértelműen svábok lakta Óbuda lakossága számára 1910-ben nyitották meg az óbudai új temetőt, mai nevén Óbudai temetőt.
Korábban, a XVIII.-XIX. században több kisebb, különböző felekezeti temető szolgált temetkezési helyül. Az új terület megnyitása után számos család áthozta elhunytjait a lezárt temetőkből.

Az óbudai temető szép fekvésű, az Arany-hegy és a Testvér-hegy lábánál húzódik. A Bécsi út, Pomázi út és az Aranyhegyi patak által határolt háromszög alakú sík területen alakították ki. Jelenlegi területe 25,4 ha, a 60-as évek elején történt bővítéssel együtt. Az 1922 óta fennálló és ma is működő izraelita temető beékelődik területébe.

A kapun belépve azonnal szembetűnik a főbejárat esztétikus kialakítása és az épületek elhelyezkedésének rendje, mely egy egységes tervezési koncepciót tükröz. A főbejáraton belüli tér meghatározó eleme az 1931-ben épült római katolikus kápolna, melyet két oldalról közrefog az iroda és a lakások hasonló stílusban kialakított épülete.

A temető sajátos elrendezési formáját a köröndökbe torkolló háromszög alakú parcellák alkotják. A terület fásítása már a megnyitáskor megkezdődött. A parcellák körül telepített 40-60 éves kőris, juhar, hárs és vadgesztenye fasorok igen nagy ökológiai értéket jelentenek s főváros számára. Legöregebb fái a Pomázi úti kerítéssel párhuzamosan futó 80-90 éves vadgesztenye fasorban láthatók.

A ravatalozót a főbejárattól távolabb, az egyik köröndön építették meg az 1930-as években.

A fák és épületek mellett a temető szépségét fokozzák a fennmaradó 60-70 éves sírok, sírboltok, síremlékei, bizonyítva az óbudai sváb polgárság jómódúságát.

1987-ben nyílt meg az első olyan parcella, amelyik hant nélkül sírhelyükből áll. Egy teljesen új temetkezési forma vált lehetővé, az 1992-ben megépült szóró parcellában.

A szóróhely a hamvak befogadására szolgáló bazalt kövekből megépített kúttal, a kiegészítő gépházzal és az ízlésesen alkalmazott kertépítészeti megoldásokkal együtt alkot egységes képeket. A szórásos temetés iránti igényt az évről-évre növekvő megrendelések száma bizonyítják.

A temető megújulásának szép példája a 26-os parcellában kialakított, újszerű formákkal megoldott és esztétikusan elrendezett urnás temetkezési hely, ahová 1994-től kezdve szívesen temetik a családok elhunytjaikat.

1998-ban megépült a főbejárattal szemben a kegyeleti park, ahol a temetőlátogató gyertyát gyújthat, virágot helyezhet el távol nyugvó hozzátartozói emlékére.

A park közepén az örök élet jelképét, a mondák szerint tűzből újjáéledő főnixmadarat, Mészáros Mihály szobrászművész alkotását láthatjuk.

Igazi történelmi múlttal nem rendelkezik, de számos közismert személyiség, mint óbudai polgár talált itt örök nyugalomra.

Óbudához tartózik szervezetileg a Békás-Ófalu lezárt régi temető teljes felszámolása után. Egyetlen megmaradt építménye, a bejáratnál lévő kápolna.

A hangulatos hegyoldali temető a régi hárs és vadgesztenye fasoraival, bővítési lehetőséggel, még sokáig tud örök nyughelyet biztosítani azoknak, akik itt szándékoznak végleg megpihenni.

Szép, természetes környezetben, Békásmegyer fölött, a domboldalon fekszik a Tamás utcai Urnatemető, mely 1986-ban épült. Ezen a helyen már a XVII. században is temető volt. A ravatalozó előtt bronz mécségetőnél emlékezhetnek meg a látogatók szeretteikről. A temetőben 1, 2, és 4 urna elhelyezésére alkalmas temetkezési helyek vannak kialakítva.

1038 Bp. III., Tamás u. 15.

Tel: 06 1 454-7670
Temető iroda: 06 1 457-7671
Felvételi iroda: 06 1 454-7672, (fax) 06 1 454-7673

Területi vezető: Hirsch Richárd

Intendáns: Major István
E-mail: tamasutcaitemeto@btirt.hu

Megközelíthető:

143-as autóbusszal.

Ügyintézés időtartama:

A megjelölt időpontokban nyílik lehetősége a különböző temetkezési szolgáltatások megrendelésére (urnás temetés, hamvak szórása, sírhelyváltás és sírhelyhosszabbítás ill. sírgondozási munkák, kegyeleti kellékek és virágkötészeti termékek megrendelése) egyéni igények alapján.

Kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken: 7.30-tól 15.30 óráig,

hétfőn: 7.30-tól 17.00-óráig

Gépkocsi behajtási rend a temetőlátogatók részére:

Gépkocsival a behajtás nem engedélyezett.