Angeli úti urnatemető

A kis temető méreteihez jól alkalmazkodó, emberi léptékű urnaudvarok, meditációra alkalmas pihenőhelyek, a sok fa és örökzöld növény miatt méltán nevezhetjük ezt az urnatemetőt temetőkertnek. Középpontjában egy modern urnaravatalozó áll, melyet Papp Péter építészmérnök tervezett. Az épület jellegzetes pontja a mészkő tumba, mely fölé gúla alakú tetőfedés borul. A sokszögletű tér természetes megvilágítását ferde üvegfelületek biztosítják.

  • Cím: 1225 Budapest, Angeli út 33-35.
  • Tel.: 06 1 207-8050; Fax.: 06 1 207-8053
  • Temető iroda: 06 1 207-8051
  • Felvételi iroda: 06 1 207-8052; Fax.: 06 1 207-8053
  • Intendáns: Biczóné Varga Violetta
  • E-mail: angeliutitemeto@btirt.hu
  • Megközelíthető: 33, 33E, 113-as, és 113A autóbusz

Ügyintézés

A megjelölt időpontokban nyílik lehetősége a különböző temetkezési szolgáltatások megrendelésére (urnás temetés, sírhelyváltás és sírhelyhosszabbítás) ill. sírgondozási munkák, kegyeleti kellékek és virágkötészeti termékek megrendelése) egyéni igények alapján.

Hétfőn 7.30-tól 17.00-óráig
Kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken 7.30-tól 15.30 óráig

 

Temetés megrendelés

Hétfőtől péntekig 8.00-14.00-ig

 

Felvilágosítás

Hétfőtől péntekig 8.00-15.30-ig

 

Újraváltás, sírgondozás a temető irodán

Hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken 8.00-14.00 -ig

 

Információ, főkönyvi kivonat

Hétfőn 8.00-16.30-ig
Kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken 8.00-15.00-ig

 

Pénztár, információ

Hétfőn 7.30-tól 17.00-óráig
Kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken 7.30-tól 15.30 óráig

 

Gépkocsi behajtási rend a temetőlátogatók részére

Gépkocsival a behajtás nem engedélyezett.

 

Angeli úti Urna temető története

Tétényben már az ókorban is volt település – Campona castelluma – a honfoglalás korától kezdve folyamatosan lakott terület, temetőinek történeté mégiscsak a XVIII. Század közepétől ismerjük.
Ebben a században telepítették újra a községet. Ekkor készült el 1750-re a katolikus templom, amelynek udvarában elkezdődtek az első temetések. A templomhajó déli oldalához sekrestyét építettek, mely alá kripta került. Ez volt a Rudnyánszky család temetkezési helye. Bár lejáratát az utóbbi évtizedben lefalazták, a kriptát ma is a család oldalági leszármazottai használják.

A Nagytétényi temetőt az 1760-as években nyitották meg. Kezdetben egyházi kezelésben működött. Mivel a temetés közfeladat volt, hamarosan átvette a község, és köztemetőként üzemeltette tovább. Ettől kezdve bármely felekezethez tartozó halottat eltemettek itt. Bővítésekre az 1830-as és az 1880-as években került sor. A Nagytétényi temető néhány évtizeddel ezelőtt felszámolták, és az 1980-as évek elejéig zárva volt, 1985 júliusában urnatemetőként ismét megnyitották. A kiviteli tervek elkészítésére a BUVÁTI kapott megbízást. A kertépítészeti terveket a Fővárosi Temetkezési Intézet kerttervezője Radnóczi Péter készítette. A terephez simuló, íves vonalvezetésű úthálózat újszerű, ugyanakkor kedvező helykihasználtságú sírmezők kialakítását tette lehetővé.
A kis temető méreteihez jól alkalmazkodó, emberi léptékű urnaudvarok, meditációra alkalmas pihenőhelyek, a sok fa és örökzöld növény miatt méltán nevezhetjük ezt az urnatemetőt temetőkertnek.
Az eredeti tervek az egész 2,5 hektáros területre készültek, azonban csak a főbejárattól balra eső temetőrész került kiépítésre.

A temető középpontjában egy modern urnaravatalozó áll, melyet Papp Péter építészmérnök tervezett. Az épület jellegzetes pontja a mészkő tumba, mely fölé gúla alakú tetőfedés borul. A sokszögletű tér természetes megvilágítását ferde üvegfelületek biztosítják.

A felszámolt régi temetőben számos értékes sír és síremlék volt. Példaként említhető, hogy itt temették el az olasz származású Zambelli Lajos 1848-as honvédhuszár ezredest, kinek hamvait később a Kerepesi temető 48-as parcellájába szállítottak át. A jelentősebb síremlékek közül a Kray család sírkápolnája még ma is látható, bár igen romos állapotban. A kápolna felújítását és a köré elképzelt szép régi síremlékek felállítását tervbe vették ugyan, de a megvalósításra sajnos nem kerülhetett sor. A gazdátlanul megmaradt sírkövek egy részét a Fiumei úti Sírkertbe szállították át. A Kegyeleti Múzeum szabadtéri területén kiállított síremlékek a régi Nagytétényi temető hangulatát idézik.

A temető területét határoló eredeti terméskő-kerítés helyi anyagból épült, melynek egy része ma is látható. A régi temetőre emlékeztet a főbejárat mindkét oldalát végigkísérő japánakác fasor, amely jó állapotban lévő fáival jelentős értéket képvisel. Az urnatemetőt modernsége ellenére a helyi lakosság elfogadta, és magáénak tekinti, annak ellenére, hogy Nagytétény ma is őrzi falusias jellegét.

 

A temető térképe letölthető innen.