Gellért Oszkár

Gellért József és Steiner Zsófia gyermekeként született. Jogi tanulmányokat végzett.

20 éves volt, amikor Osvát Ernővel megismerkedett és az Új Időkben és a Budapesti Naplóban közölte műveit. Előbb a Magyar Géniusz, majd 1904-től a Pesti Hírlap munkatársa volt. 1904-1918 között több ezer cikket írt a lapba. 1907. május 18-án Budapesten a Józsefvárosban feleségül vette Horváth Gizellát, Horváth Sándor és Kocsis Anna leányát. A bejegyzés tanúsága szerint ekkor vallási felekezeten kívül álló volt. 1908-tól a Nyugat munkatársa volt. 1914-1918 között a Pesti Hírlap szerkesztője, a hadijelentések riportereként dolgozott. 1917-ben a Nyugat főmunkatársai közé került.

1918 decemberében a Vörösmarty Akadémia tagja lett. Egy évvel később Károlyi Mihály, majd a Tanácsköztársaság sajtóirodájának vezetője volt. 1919 szeptemberében körözőlevelet bocsátottak ki ellene. Letartóztatták, vád alá helyezték, a vizsgálati fogságból egy hónappal később szabadult. 1920. január 21-én felvette a római katolikus vallást (korábban felekezeten kívüli volt). 1920-1940 között a Nyugat fő munkatársa volt.

forrás: Wikipédia

Gellért Oszkár neve szerepel a temető egyik legszebb sírszobrának, Pátzay Pál gyönyörű, karcsú nőalakjának a kezében, egy bronzszalagon. Pátzay sokat dolgozott Farkasréten, jellegzetes, ifjúkori Krisztus-domborműveitől későbbi, csodaszép női szobraiig minden korszakának alkotásai megtalálhatók a temetőben (de a szobrász maga nem itt, hanem szülővárosában, Kapuváron nyugszik). Maga Gellért Oszkár költő, újságíró, irodalmár volt. Leginkább arról ismert, hogy 1929 és 1941 között fontos szerepet töltött be a „Nyugat” folyóiratnál, aminek, Babits Mihály oldalán, az egyik szerkesztője volt. Fia, Gellért Endre később a Nemzeti Színház főrendezője lett.


Temetésének ideje: 1968.12.02

Sírhelye: 8-1-A/0/1 /21-22


Farkasréti temetőséták

Tematikus sétáink minden korcsoportnak, az iskolásoktól a felnőttekig.