Karády Katalin
Kőbányán, a Százados úti lakónegyedben, egy hétgyermekes kispolgári családban, rendkívüli szegénységben nőtt fel. Anyja Lőrinc Rozália, apja Kanczler Ferenc cipészmester, egy agresszív despota volt, aki szíjjal verte gyerekeit.
Színészi tanulmányait 1936-ban kezdte: Tarnay Ernőtől, majd Bárdos Artúrtól vett órákat. A fiatal szépséget Egyed Zoltán újságíró-laptulajdonos fedezte fel egy budai mulatóban, tőle származik a jól csengő Karády művésznév is.
Első fellépésére a harmincas évek végén, Jób Dániel színházában, Somerset Maugham Az asszony és ördög című darabjában került sor.
Első mozifilmje, a Halálos tavasz sikerét követően a kor ünnepelt dívája, szexszimbólum lett. Erotikusan búgó, bársonyos hangjával, erős, szuverén, a „végzet asszonya” karakterével szinte megigézte a férfiakat. Kilenc év alatt húsz filmfőszerepben láthatta őt a magyar közönség. Egyed Zoltán lett a menedzsere, aki kiváló érzékkel teremtette meg Karády hollywoodi sztárokéhoz hasonlítható imázsát. A színésznő öltözködését, kalapjait, hajviseletét, viselkedését fiatal nők ezrei igyekeztek utánozni.
A német megszállást követően Karádyt fokozatosan ellehetetlenítették. Dalait letiltották a Magyar Rádióból. Machita című filmjét levették a műsorról, és az elkezdett Gazdátlan asszony című, új filmjének forgatása is leállt (később helyette Simor Erzsivel forgatták le a filmet). 1944. április 18-án, a szövetségeseknek való kémkedés vádjával tartóztatta le a Gestapo. Három hónapig tartották fogva, megkínozták, fogait kiverték, kis híján agyonverték.
1949-ben a hivatalos kultúrpolitika betiltotta a filmjeit, ő maga pedig nem léphetett fel többé budapesti nagyszínházban. Nehezen viselte a mellőzöttséget, a vidéki kultúrházak részeg közönségét, akik kifütyülték. Utolsó magyarországi fellépése 1950 őszén, Kecskeméten volt, ahol – saját nyilatkozata szerint – a közönség kifütyülte, és sörösüvegekkel dobálták meg.
1968-ban megkapta az amerikai vízumot, és New Yorkban telepedett le, ahol kalapszalont vezetett a Madison Avenue-n. Bár az Egyesült Államokban elvállalt néhány fellépést, és lemezei is megjelentek, alapvetően visszavonultan élt. Az emigrációba kényszerült színésznő az amerikai magyarság egyik emblematikus figurájává vált és a diaszpórában élő magyarok elkötelezett támogatója volt.
- február 8-án bekövetkezett halála után, 19-én, Budapesten, a Szent István-Bazilikában ravatalozták fel, majd a Farkasréti temető 22/1-es parcellájában helyezték örök nyugalomra.
Karády Katalin volt az első valódi női „filmsztár” Magyarországon, még az 1940-es években. A filmekben mindig határozott, önálló nőket alakított, akik valamilyen titkot rejtegetnek (Halálos tavasz, Valamit visz a víz). Rekedtes, búgó hangján énekelt dalait több nemzedék hallgatta a régi, nyikorgó lemezeken. Legendájához tartozott titokzatos magánélete, a háború alatt üldözöttek mentése, majd utána kivándorlása Amerikába. Kalapszalont nyitott New Yorkban, és amikor hazahívták, csak egy kalapot küldött maga helyett… 1990-ben bekövetkezett elhunyta után hamvait hazahozták, a Bazilikában búcsúztatták, majd a farkasréti főbejárathoz közelebbi, „kis Művészparcellában” helyezték el.
Temetésének ideje: 1990.02.19
Sírhelye: /22-1/0/1 /8
Farkasréti temetőséták
Tematikus sétáink minden korcsoportnak, az iskolásoktól a felnőttekig.