Temetkezési szokások – Iszlám
A halál szó csendet, nyugalmat is jelent az arab nyelvben. A muszlimok akkor beszélnek halálról, amikor a test és a lélek kapcsolata megszűnik. Ezzel zárul le az evilági élet és ez a valódi, az örök, a túlvilági élet kezdete.
Az iszlám hit szerint nem szabad vágyni a halálra, még akkor sem, ha valaki súlyos beteg és nagy fájdalmai vannak. A haldoklót ajánlott a jobb oldalára fektetni, és Mekka irányába fordítani. Nagyon fontos, hogy megkérdezzék a haldoklót, hogy nincs-e tartozása vagy bepótolandó böjtje, ugyanis ezeket a közösség tagjai átvállalhatják helyette, így ezt a terhet már nem viszi magával.
Miután bekövetkezett a halál, az elhunytat minél hamarabb, lehetőleg még aznap el kell temetni.
Nem szabad temetni pontban napkeltekor, és amikor a nap a zeniten áll és napnyugtakor; mint ahogy ezekben az időpontokban imádkozni sem szabad.
Az iszlámban tilos a hamvasztásos temetkezés, mivel ez megalázza a halottat. (A muszlim ember nem muszlim hozzátartozóját sem temetheti el hamvasztással.)
Ha valaki meghal, ajánlatos lecsukni a szemét. (Mohamed Próféta tanítása szerint a szem követi a lelket, amikor a halálangyala elviszi és ezért akad fel.)
A halál után el kell végezni a test mosdatását. Ez test teljes megmosása (guszl), amit a nagy tisztátalanság megszüntetése esetén kell elvégezni, csak épp a halott helyett az élők végzik. A halottat, ha elmúlt 7 éves, csak azonos nemű személy mosdatja, kivétel ez alól a házastárs.
Amennyiben csatában, mártírként hal meg valaki, akkor csak el kell temetni, mosdatni nem kell. Bár az öngyilkosság tilos az iszlámban, mindezek ellenére az öngyilkost is mosdatják, imádkoznak érte és Isten bocsánatát kérik számára.
Az elhunyt megtisztítása után következik a test halotti lepelbe helyezése. Ajánlatos, hogy a lepel fehér színű és illatosított, a férfiakat három lepelbe helyezik, a nők halotti leple öt darabból áll. A lepelbe helyezett testet 7 helyen átkötik, a rögzítés érdekében. (De nem baj, ha kevesebb helyen kötik át, mert a lényeg a rögzítés.)
Az imám (aki a halotti imát vezeti), amennyiben a halott férfi, a fejénél áll; ha nő, akkor a test közepével egy vonalban.
A temetési szertartás
Az ima után azonnal elviszik a halott testét a sírhoz. Nők a halottat nem kísérhetik, nem vehetnek részt sem a halottas menetben, sem a temetésen. A sírt ajánlatos hozzávetőleg egy embernyi mélyégig kiásni. Úgy kell kiásni, hogy ha a halottat belehelyezik és jobb oldalára fordítják, akkor a Kibla (a Kába Szentély Mekkában) felé nézzen az arca. Behelyezik a sírba, majd betemetik földdel a gödröt; jó, ha minden jelenlévő részt vesz a gödör betemetésében legalább három maréknyi földdel.
A sír felépítménye nem haladhatja meg az egy araszt, ha szükséges, locsolható vízzel, hogy a föld jobban összeálljon. A sír köré lehet köveket rakni, hogy a határai látszódjanak és a hely felismerhető legyen. A sír fölé tilos bármit építeni, arra bármit írni: nevet, dátumot, még Korán idézetet is. Ennek célja, hogy a sír ne váljon zarándokhellyé és ne essen ezáltal senki a társítás bűnébe, ami a legsúlyosabb bűn az iszlámban. A Szunna szerint nem szabad semmilyen megkülönböztető jelet (pl. fejfát) tenni a sírra, de egy kővel vagy mással meg lehet jelölni a sír két végét a védelem miatt (pl. hogy ne lépjenek rá). A muszlimokat csak muszlim temetőbe szabad temetni, egy nem muszlimot, pedig csak nem muszlim temetőbe.
A temetést követő szokások
A részvétnyilvánítás bárhol és bármikor megtörténhet. Bármilyen szóval lehet részvétet nyilvánítani, ami vigaszt nyújt. Tilos azonban a halotti tor. Épp ellenkezőleg, a Szunna szerint a rokonok és a szomszédok készítenek ételt és küldik el azt a halott családjának.
Az iszlámban a gyász lényege: a díszek elhagyása, a szépítkezés és illatosítás nélkülözése. A nőnek három napig szabad gyászolnia a rokonát, amennyiben a férje nem tiltja neki. Ennél hosszabb ideig nem gyászolhat, kivéve, ha a férje halt meg, ebben az esetben négy hónapig és tíz napig kell gyászolnia. Ennek oka, hogy amennyiben terhes a gyászoló nő, ez időben kiderüljön. Tilos a gyászolónak elégedetlenségét tettekkel kifejezni: saját maga bántalmazása, haj leborotválása, ruha szétszakítása. Az iszlámban nincs a gyásznak színe és nincs kifejezett gyászruha sem.
A sírok látogatása megengedett, azzal az egyetlen céllal, hogy emlékeztesse a látogatókat a halálra és az Utolsó Napra; viszont nem szabad virágot vinni vagy gyertyát gyújtani a sírnál, ahova a nők is ellátogathatnak.
Az iszlám szerint fontos, hogy minden nap úgy éljünk, mintha az lenne az utolsó, hiszen nem tudhatjuk, hogy mikor következik be a halálunk pillanata; és akkor már késő lesz megbánni bűneinket, bepótolni hiányosságainkat, jót cselekedni, hogy jót vihessünk magunkkal az örök életbe.
Forrás:
https://www.iszlam.com/letoltheto-konyvek/item/2115-az-imadkozas-hosszabb-valtozat-letoltheto-e-konyv