Antal András

Antal András vagyok, és 20 éve foglalkozom búcsúztatással Budapesten és vidéken egyaránt, mint Teológus- Nevelő-Közösségszervező – lélekgondozó.

Közel harminc éves szakmai tapasztalatomból adódóan különféle szolgálatokat tudok nyújtani, főként olyan időkben, amikor jelentős változások mennek végbe az ember, a család életében.

A szívnek szeretetével és  lelki mélységgel  hallgatom meg a gyász fájdalmát és érzését hordozó családot.

A test, az elme és a lélek csodálatos hármasságának egysége áll a középpontban. Mindig az egész emberről, családról szól! Jövőorientált „gyásszá” formálódva és abból kiindulva,  a viszontlátás és újra találkozás reményét állítva a középpontba.

Felber Gabriella

Felber Gabriella vagyok.

Búcsúztatóként 2013 óta vezetek polgári szertartásokat.

Operaénekes előadóművészként igen korán ráéreztem az emberekre való ráhangolódás képességére.

Már a telefonos egyeztetés során azonnal érzékelem, hogy milyen módon és  hangvétellel szeretné a család hallani a búcsúztatón az általuk megfogalmazott gondolatokat, hiszen ezek a pillanatok számukra is nagyon nehezek és fájdalmasak.

Mivel minden rezgés, ezért az eltávozó lélek számára nemcsak a beszédhang, hanem az énekhang frekvenciái is segítenek az átlépésben.

Ezért, ha csak tehetem, minden egyes búcsúztatáson énekelek is, természetesen csakis a családdal egyetértésben. Minden szertartást úgy vezetek, mintha saját szerettemet  búcsúztatnám.

Mindezt a család is érzi, s a szemükben olykor megcsillanó könnycsepp és a végén elhangzó őszinte, meleg hangú köszönetnyilvánítás is jelzi.

Úgy érzem, talán az a legfontosabb küldetésem, hogy a család méltósággal, békében és igaz megnyugvással tudjon elköszönni attól a lélektől, aki talán tegnap még itt a földön a mindent jelentette számukra.

Korsós László

Korsós László vagyok, 1979-ben születtem Budapesten. Újságíróként végeztem, 2008 óta foglalkozom polgári búcsúztatással.

Munkám során mindig az a célom, hogy a hozzám forduló családok, méltóképpen tudjanak búcsút venni hozzátartozójuktól.

Az elmúlás hiába életünk része, hiába tudjuk, hogy elkerülhetetlen, hiába készülünk rá tudásunk és hitünk szerint a legjobban, a szeretett személy elvesztését követő mély fájdalomra nem tudunk felkészülni. Ilyenkor úgy érezzük, hogy a világnak is meg kellene állnia, hiszen Ő már nincsen közöttünk.

A szertartás, a család és a barátok végső búcsúja. Fontos, hogy egyetlen oda nem illő szó se hangozzék el, minden mondatnak és gondolatnak hitelesnek kell lennie, és annak is kell maradnia. A búcsúnak nem nyomasztónak, hanem lelki békét, megnyugvást nyújtó emlékké kell válnia, ezzel is segítve a gyász feldolgozását.

A búcsúztatónak meg kell teremtenie azt a pillanatot, mikor a világ elcsendesül és minden Róla, a távozóról szól.

Én mindig erre törekszem…

Kocóné Jákói Éva

„Ha szívvel-lélekkel szeret az ember, nincs olyan, hogy elválás”

Mindig is érdekeltek az emberi sorsok, mivel együttérző, jó kapcsolatteremtő és nyitott személyiség vagyok. Úgy gondolom ezek a tulajdonságok elengedhetetlenek, ha valaki a búcsúztató hivatást választja.

Már iskolásként rendszeresen részt vettem szavalóversenyeken, fiatal felnőttként pedig amatőr színjátszóként tettem szert a szép beszédmódra. Életem előző időszakában másfél évtizedig egy újság szerkesztőségében dolgoztam, ahol nagy rutint szereztem saját cikkeim megírásával abban, hogy ezután életem egy újabb állomásához érve esküvői szertartásvezetőként kimondott és kimondatlan érzelmeket fogalmazzak meg, adjak át a jelenlevőknek. Ezen előzmények sokat segítenek a beszédek megírásában és annak előadásában.

Most búcsúztatóként azt tartom kiemelt feladatomnak, hogy beszédeimben kellően érző lelkülettel és szeretettel, az elengedés fájó pillanatában nehezen megfogalmazható érzelmeket és gondolatokat közvetítsek a gyászoló család nevében.

Életük talán legnehezebb, legszomorúbb időszakában ezzel próbálok segítséget nyújtani számukra.

Kotolák Beáta

Kotolák Beáta vagyok.  2000. óta foglalkozom polgári búcsúztatással.

Pályafutásom, valamint a saját tapasztalataim alapján a halál a szeretett személy elvesztése, a gyász váltja ki a legmélyebb emberi érzéseket.

A legfőbb célom a segítségnyújtás a gyászoló családoknak ahhoz, hogy a végtisztesség méltóságát megőrizve, elbúcsúzhassanak hozzátartozójuktól. Nem könnyű, de ugyan akkor nagyon szép és lélekemelő feladat, amit naponta végzek. Az általam megírt búcsúztató beszéd, – előzetes egyeztetés alapján, mindig személyes hangvitelű.

Hiteles, tiszta emberi szavakkal megszólaltatva a család érzéseit, emlékeit a „lélek hangjait”; a megfelelően kiválasztott versekkel és idézetekkel emelve a beszéd meghittségét, színvonalát.

dr. Kurucz Ádám Konrád

1991-ben születtem Marcaliban. 2015-ben Budapesten szereztem jogi diplomát, majd – még ugyanebben az évben – színészi tanulmányokba kezdtem szintén a fővárosban. 2018 óta tevékenykedem szabadúszó színészként.

2018 novemberében jött az életembe a polgári búcsúztatás. Akkor még nem gondoltam, hogy egyszer majd hivatásomként tekintek erre is, de az azóta eltelt hónapok tapasztalatai és a visszajelzések igazolják, hogy színészi és előadói munkáim mellett az életemben helyet kell kapnia továbbra is a búcsúztatásnak.

Úgy gondolom, rendkívül fontos, hogy elhunyt szeretteink méltó módon kapják meg a végtisztességet. Ebben közreműködnöm számomra megtisztelő és kiemelten fontos feladat, melynek minden esetben legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint igyekszem eleget tenni. A család igényeit maximálisan figyelembe veszem minden tekintetben. A búcsúbeszédet igyekszem versekkel, idézetekkel is színesíteni – a család kéréseit természetesen e tekintetben is követem.

Mackó Mónika

Mackó Mónika (1971) előadóművész, okleveles polgári búcsúztató

Idestova két évtizede nyújtok segítséget a gyászoló  családoknak ezen egyszeri és megismételhetetlen szertartás méltó megtartásával.

Szavaimmal és  énekemmel teszem meghittebbé a végső búcsút.

Mégis, talán arra vagyok a legbüszkébb, hogy az elmúlt évek során több száz család fogadott bizalmába és osztotta meg velem gyászát, valamint elhunyt szeretteik élettörténetét.

Hiszem azt, hogy mindenkit megillet a személyre szabott végső búcsú, hiszen minden ember  egyszeri, és megismételhetetlen.

Fontos számomra, hogy a családdal előzetesen egyeztetett szempontok szerint összeállított  búcsúbeszéd illeszkedjen az elhunyt személyiségéhez, és a hozzátartozók számára megkönnyítse az elválást, valamint a  gyászfeldolgozást.

Nagy Klára

1992 óta foglakozom polgári búcsúztatással, ezzel a nehéz, ám fontos és szép feladattal.

Pedagógus végzettséget szereztem, pszichológiát tanultam, és énekművészi tanulmányokat folytattam.

A hangképzésnek, beszédművelésnek ma is, – napi szinten – hasznát veszem a munkám során.

Kezdettől arra törekszem, hogy – versekkel, idézetekkel, szép, emberi gondolatokkal – pátosz nélkül – segítsem a gyászolókat fájdalmuk kifejezésében.

Célom, hogy a búcsúzást követően mindenki megnyugvással térhessen haza, – azzal az érzéssel, hogy méltóképpen, szépen köszönhetett el hozzátartozójától, barátjától, kedves ismerősétől.

Az évek során számos család búcsúzott hozzátartozójától a közreműködésemmel – és igen sokan,  – akár hosszú évek múltán, több alkalommal is – újra megkeresnek, ha veszteség éri őket, ha ismét búcsúzni kényszerülnek.

A visszajelzések alapján a hozzátartozók pozitívan értékelik az empátia, a jó kapcsolatteremtő képesség mellett, – sokéves tapasztalatomat, felkészültségemet; és a nyugalmat, amivel igyekszem átsegíteni a gyászolókat ezen a nehéz órán, amit szerettük utolsó útja jelent számukra.

„Az utolsó szavak melege a semmibe is elkísér…”

Szabó Kinga Kiara

Szabó Kinga Kiara polgári búcsúztató vagyok, pedagógus, ének tanári múlttal.

23 éve választottam e hivatást, hogy segíthessem gyászukban a családot, a hozzátartozókat.

Lélekből beszélek, a szeretett családtag életéről is beszélve, versekkel, búcsúztató gondolatokkal kiegészítve.

Klapka György üzletembert 2017.januárjában búcsúztattam Farkasréten.

Sinkó László színművészt szűk körben búcsúztattam 2015. nyarán.

Fejes Endre írót a Dráva utcai kikötőben, dunai szórásos szertartással.

Köszönöm a bizalmat hivatásom teljesítéséhez.

Szilárd József

Főiskolai Adjunktus

Több diplomával rendelkezem, tanított tantárgyaim:

Pedagógia, Pszichológia, Pedagógia történet, Szociálpedagógia, Konfliktuskezelés pedagógiája, Kommunikációs ismeretek, Retorika, Pozitív gondolkodás, Kegyeleti szertartások.

1999-től foglalkozom polgári búcsúztatással.

Évi 300-350 temetésen mondok beszédet.

Nagyon fontosnak tartom, hogy a végtisztesség mindenkinek emberhez méltó módon jár.

Alapvető célom: a gyász feldolgozásához oly módon járuljak hozzá, hogy az minél kisebb sérüléssel járjon, illetve, hogy a gyászolók lelki békéje mi hamarabb helyreálljon.

Fejes Zsolt

Magyar – történelem tanár vagyok, színész végzettséggel rendelkezem.

Búcsúztatásaim során törekszem az elhunyt életútjának, élet-állomásainak teljes megismerésére, s családja gyászának enyhítésére.

Reményik Sándor, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula versei mellett én is írtam két „elköszönő” verset, egyiket ezek közül édesapám halála után fogalmaztam meg.

Érzékeny lelkületem révén átérzem a család bánatát, igyekszem a gyászoló hozzátartozókat megnyugtatni, fájdalmukat feloldani.

Gombás Ferenc

Gombás Ferenc vagyok, harsonás. Közel 20 éve dolgozom a BTI Zrt. alvállalkozójaként. Gyászszertartások lezárásaként, az “Il Silencio” című darabot játszom harsonán, remélve, hogy  segíthetek a hozzátartozóknak szeretteiktől méltó búcsút venni.

Kormos Róbert, lelkész, diakónus

Felekezettől független módon segítem ökumenikus keresztény temetési szertartással a földi útját lezárni szerettének – annak hitével, hogy a lélek örök.

A búcsúztatás során két élményt élünk meg: a búcsúzás fájdalmát, hogy már nem találkozhatunk földi jelenléttel azzal akit szerettünk, és az együtt töltött idő felidézésének örömét.

Életünk folyamán minden pillanat személyre szabott élmény. A legtöbb egyszerűen csak megtörténik velünk, azonban a búcsúzás pillanatai hatással vannak egész további életünkre. Temetőlelkészként az a feladatom, hogy a búcsúztatás során lehetőséget teremtések arra, hogy mindkét érzést megélve emlékeiből, és élményei töredékeiből felidézze az elhunytat, és megőrizze őt szívében. Ezért támaszkodhat rám lelkészként a családi gyászbeszéd megírásában és előadásában is, hiszen a szertartásnak az Ön szerettének személye is része kell legyen.

Teszár Dávid lelkész, diakónus

Megérintett a halál, ezért tudom, hiszen átéltem, milyen érzés az élet végével szembesülni. A keresztény filozófia, a keleti bölcsesség, az őseinktől örökölt üzenetek, és mindannyiunk titkos belső tudása adja a bizonyosságot: a lélek öröktől fogva lévő, s így halhatatlan.

A halál közelsége kiélesíti a tudatot, éberré teszi az embert, és ráeszmélünk, mi az, ami valóban fontos.

Ennek felismerésével segítem megélni a gyász egyik legfontosabb eseményét: amikor elengednie kell megtanulni szerettét.

Nem kifelé, hanem befelé. Nem az elutasítás, hanem az elfogadás irányába. Hiszen „a másik is én vagyok”.

Gyakorlott szerzője vagyok filozófiai műveknek, esszéknek, elemzéseknek. Szívesen segítek Önnek is megfogalmazni a néha lehetetlennek tűnőt: néhány sorban az érzéseit, amit szerettének mondana a búcsúztatás során.

A keresztény hagyományokra épülő búcsúztató szertartás a hit erejét adja a gyászolóknak, miközben engedi a formát a családhoz és az elhunyt kívánságaihoz igazodni.

Tóth Mihály lelkész, diakónus

Az Élet Ünnepe!
A temetés minden ember életének utolsó szertartása, amely az életét ünnepli. Azt az időt, amit a földön kapott, és amely során számtalan élményben, örömben és olykor bánatban osztozott szeretteivel. A halál a test végességét és a szereteten át a lélek halhatatlanságát mutatja meg. Minden fájdalmunk ellenére, ezt ünnepeljük – az elhunyttól kapott szeretetet és a közös időt.

Az Ökumenikus Egyház lelkészeként felekezettől független  temetési szertartással segítek lezárni földi útját szerettének – annak biztos hitével, hogy a lélek öröktől fogva létező, és így halhatatlan.

A hit mindenkié.
A küldetésem, hogy elvigyem az örök élet üzenetét oda, ahol igénylik azt, úgy ahogy azt képesek befogadni. Az elhunytnak írt üzenetét, a családi gyászbeszédet is szívesen tolmácsolom, ha kéri, segítek annak megfogalmazásában is.

Jézus Krisztus azt tanította tanítványainak, hogy “arról ismerjék meg, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt”. Ez a szeretet az egyetlen, ami számít földi életünk végén. Sem vagyont, sem hatalmat nem vihetünk magunkkal tovább. A keresztény hagyományok erre a szeretetre épülnek a temetési szertartásban is.