Temetői kultúra blog

Zsák Károly

Zsák Károly (Budapest, 1895. augusztus 30. – Budapest, 1944. november 2.) labdarúgó, korának világhírű kapusa.   Ideális testfelépítéssel rendelkezett. Mozgása harmonikus, esztétikus, látványos és hallatlanul eredményes volt. Bátorságát és gyorsaságát párducszerű ruganyossággal egészítette ki. Kiváló ütemérzékkel avatkozott a játékba, magabiztos labdafogás, pontos öklözés, biztos kifutások és vetődések jellemezték munkáját. Sok későbbi kapus számára jelentett mintát stílusa, szinte új iskolát teremtett. 1909-ben már az MTK csapatában szerepelt, innen került a 33 FC-be, ahol két évtizeden át védett. Csapatához még, akkor is hű maradt, amikor az kiesett az első osztályból. Kiválóan értékesítette a büntetőket. Klubjában közel negyven gólt szerzett tizenegyesből, a […]

TOVÁBB

Gellért Oszkár

Gellért József és Steiner Zsófia gyermekeként született. Jogi tanulmányokat végzett. 20 éves volt, amikor Osvát Ernővel megismerkedett és az Új Időkben és a Budapesti Naplóban közölte műveit. Előbb a Magyar Géniusz, majd 1904-től a Pesti Hírlap munkatársa volt. 1904-1918 között több ezer cikket írt a lapba. 1907. május 18-án Budapesten a Józsefvárosban feleségül vette Horváth Gizellát, Horváth Sándor és Kocsis Anna leányát. A bejegyzés tanúsága szerint ekkor vallási felekezeten kívül álló volt. 1908-tól a Nyugat munkatársa volt. 1914-1918 között a Pesti Hírlap szerkesztője, a hadijelentések riportereként dolgozott. 1917-ben a Nyugat főmunkatársai közé került. 1918 decemberében a Vörösmarty Akadémia tagja lett. Egy évvel később Károlyi Mihály, majd a Tanácsköztársaság sajtóirodájának […]

TOVÁBB

Antal Imre

Antal Imre (Hódmezővásárhely, 1935. július 31. – Budapest, 2008. április 15.) Erkel Ferenc-díjas magyar zongoraművész, televíziós személyiség, színész, humorista, érdemes művész, a Magyar Televízió örökös tagja. Zongoristaként – mint az Országos Filharmónia szólistája – a világ minden szegletében fellépett. Számos nemzetközi versenyt megnyert, 1966-ban pedig a budapesti Liszt Ferenc-verseny II. helyezettje lett. Országos ismertséget azonban a televíziós pálya hozott számára. Első nagy sikerét a Halló fiúk, halló lányok! műsorvezetőjeként aratta. Ezt követően a szilveszteri műsorok, Ki mit tud?-ok, Röpülj pávák és a – MTV égisze alatt megrendezett – Nemzetközi Karmesterversenyek állandó konferansziéja, illetve az évtizedeken át futó, rendkívül népszerű Szeszélyes évszakok emblematikus műsorvezetője lett. Több filmszerepet is játszott – legjelentősebb […]

TOVÁBB

Karády Katalin

Kőbányán, a Százados úti lakónegyedben, egy hétgyermekes kispolgári családban, rendkívüli szegénységben nőtt fel. Anyja Lőrinc Rozália, apja Kanczler Ferenc cipészmester, egy agresszív despota volt, aki szíjjal verte gyerekeit. Színészi tanulmányait 1936-ban kezdte: Tarnay Ernőtől, majd Bárdos Artúrtól vett órákat. A fiatal szépséget Egyed Zoltán újságíró-laptulajdonos fedezte fel egy budai mulatóban, tőle származik a jól csengő Karády művésznév is. Első fellépésére a harmincas évek végén, Jób Dániel színházában, Somerset Maugham Az asszony és ördög című darabjában került sor. Első mozifilmje, a Halálos tavasz sikerét követően a kor ünnepelt dívája, szexszimbólum lett. Erotikusan búgó, bársonyos hangjával, erős, szuverén, a „végzet asszonya” karakterével szinte megigézte a férfiakat. Kilenc […]

TOVÁBB

Agárdy Gábor

Örmény családból származott, nagyapja az örmény népirtás egyik szenvedő áldozata volt, apját pedig menekülés közben valaki beemelte egy szekérbe, így menekült meg a török mészárlás elől. 1937-től 1941-ig a Szegedi Városi Színház, 1942 és 1952 között a Miskolci Nemzeti Színház, majd 1955-ig a Budapesti Operettszínház, később a budapesti Petőfi Színház, végül 1964-től 1985-ig a Nemzeti Színház tagja volt, amely 1989-ben örökös tagjának választotta. Ikonfestőként is ismert volt, négy kiállítással lépett közönség elé. Munkái többek között megtalálhatók a Pannonhalmi Apátságban és a Vatikánban is. Agárdy 2005 szeptemberében került kórházba egy színpadi baleset következtében kialakult szövődmény miatt, ahonnan már nem térhetett haza. Hosszan tartó betegség után, 2006. január 19-én, 83 éves korában érte a halál. Agárdy Gábor síremléke szinte […]

TOVÁBB

Honthy Hanna

  Honthy Hanna (eredetileg Hügel Hajnalka, Hajnal Hajnalka; Budapest, 1893. február 21.– Budapest, 1978. december 30.) Kossuth-díjas színművésznő, operettprimadonna, érdemes és kiváló művész. Honthy Hanna “öltözőasztala” a Farkasréti temető ikonikus síremléke a Művészparcellában. Varga Imre alkotásán a híres operettprimadonna virágcsokrok közt látható az öltözőtükörben. Az asztalon sminkkészletek, fésülködőeszköz, szemfesték, minden, ami a színpadra lépés előtt szükséges egy művésznek. A krómacél váza fémvirágai közé a látogatók behelyezhetik a saját, emlékező virágaikat. A tükör hátoldalának felirata: “Hol van az a nyár…”, ami Honthy Hanna híres szerepére utal, Lajtai Lajos: A régi nyár című operettjében. Hügel János nagyváradi születésű nyomdász és Hanrich […]

TOVÁBB
Gyászolói férőhelyek száma: 64 | Ülőhelyek száma: 30

Koporsós temetés menete

Szertartások menete A legtöbb ember volt már temetésen. A temetések lebonyolításának menete függ számos tényezőtől, mint például a helyi, ill. területi sajátosságok, a búcsúztatás formája, a temetés típusa. A következőben bemutatjuk a főbb temetési típusoknak megfelelő megrendelési, szolgáltatási eljárást. A temetések lebonyolításának menetét a család, illetve az elhunyt még életében tett rendelkezései és elképzelései határozzák meg a hatályos jogszabályi keretek adta lehetőségeken belül. A budapesti köztemetők üzemeltetőjeként és temetkezési szolgáltatóként éves szinten a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. majdnem 20 000 megrendelést teljesít, illetve 100 éves tapasztalattal rendelkezik. Társaságunk a család kívánságait […]

TOVÁBB

Öltözködés egy temetésen

Napjainkban nem kötelező a fekete ruha viselése a temetésen, kivéve, ha az elhunyt családja kifejezetten így rendelkezik. Mindenképpen az alkalomhoz illő ruházatban kell megjelenni úgy, hogy a család érzékelje együttérzésünket. Ez általában egy konzervatív, visszafogott öltöny vagy sötét ing. Hölgyeknél bármilyen olyan ruha, amelyik nem hivalkodó, fontos, hogy a térd és a váll takarva legyen. Okosabb nem magas sarkú cipőt felvenni a hosszas ácsorgás miatt. Az ékszerek terén is hasonló legyen a viselet. Gyermekek vegyenek fel olyan ruhát, mely tükrözi az esemény hangulatát, természetesen nem kell feketét viselniük. Ugyanakkor nem […]

TOVÁBB

Halotti tor

Gyakran előfordul, hogy a temetés után a gyászoló család meghívja a temetésen részt vevőket, vagy csak a család tagjait egy étterembe vagy a temető helyszínén található helységbe étel és ital fogyasztásra. Ezzel főleg azoknak kedveznek, akik távolról érkeztek, hogy tiszteletüket tegyék az elhunytnál. A halotti tor nagyszerű alkalom arra, hogy a család és a barátok váltsanak néhány szót, beszéljenek az elhunytról és együtt legyenek egy-két órát. A halotti tor helyszíne bárhol lehet, de általában vagy a temetőben található erre kialakított rendezvényteremben, vagy a temető közelében működő étteremben szokták megtartani.

TOVÁBB

Virág a temetésen

Virág a temetésen – Történelem Virágot elhelyezni az elhunyt köré valószínűleg egyike az emberiség legősibb szertartásának. Az iraki Sanidar barlangban felfedezett sírhelyek bizonyítják, hogy elődeink már 62.000 évvel ezelőtt virággal borították a sírhelyet. Kutatók szerint a virágok elhelyezése a síron kettős célt szolgált. Az egyik, hogy szimbolizálják az élet körforgását és törékenységét a virágok által. A másik sokkal egyszerűbb és praktikusabb célja, hogy elfedjék a szagokat, melyeket a bomlásnak induló test árasztott magából. Nyilván napjainkban inkább az elsődleges célja, illetve a tiszteletadás az elhunyt és családtagjai felé.   Virág a […]

TOVÁBB