Temetői kultúra blog

Temetkezési szokások – Zsidó

A test előkészítése A zsidó törvények szerint a testet teljes egészében vissza kell szolgáltatni a földnek, melyből vétetett, méghozzá olyan formában, hogy a természetes lebomlási folyamatot követni tudja. A Tóra előírja, hogy a halál és temetés közti időszakban is a legnagyobb tisztelet illeti meg a testet, ezért tilos bebalzsamozni, tilos a holttestet közszemlére tenni, tilos elhamvasztani, illetve boncolni. A Chevra Kadisha Minden zsidó közösségben működik Chevra Kadisha. Szó szerint “Szent Egyletet” jelent. Azok egylete, akik elkötelezettek az iránt, hogy minden egyes zsidó ember, aki elhalálozik, méltó temetésben részesüljön. A test […]

TOVÁBB

Halottak napja – Mexikó

Mexikóban nem szomorú az emlékezés az elvesztett hozzátartozókra, hanem egy nagyszabású vidám piknik. A mexikóiak halálfelfogásának a lényege, hogy nem rettegnek tőle vagy tabusítják azt, hanem a keblükre ölelik, sőt, egyenesen mókáznak vele vagy kigúnyolják. Ez a gondolkodásmód a mi kultúránktól teljesen eltér. A hagyományok eredete egészen Kolumbusz előtti időkből ered: a maja és azték piramisok is tele voltak koponyákat és csontokat ábrázoló domborművekkel, az emberáldozatokról nem is beszélve. Aztán a spanyolok lemészárolták az indiánok többségét, a túlélőket pedig keresztény hitre térítették, ami ebben az esetben a katolicizmus sötét, gyászos, spanyol […]

TOVÁBB

Temetkezési szokások – Mexikó

A mexikói temetés A mexikói temetések inkább az ünneplésre, mint a gyászra hasonlítanak. A halált egy új utazásnak tekintik, nem pedig az út végének. Sok tekintetben követik a régi hagyományokat és ősi rítusokat, de számos modern gyakorlatot is beépítettek. Virrasztás Közvetlenül a halál után virrasztást tartanak az elhunyt körül, ahol a család imádkozik, akár két napon keresztül. A nyitott koporsó mellé az elhunyt fényképeit is kihelyezik. Egy külön helyiségben ételt és italt szolgálnak fel, ahova játékokat is kihelyeznek, mint például a dominó. A látogatókat arra bíztatják, hogy mindkét helyen töltsenek […]

TOVÁBB

Temetkezési szokások – Iszlám

A halál szó csendet, nyugalmat is jelent az arab nyelvben. A muszlimok akkor beszélnek halálról, amikor a test és a lélek kapcsolata megszűnik. Ezzel zárul le az evilági élet és ez a valódi, az örök, a túlvilági élet kezdete. Az iszlám hit szerint nem szabad vágyni a halálra, még akkor sem, ha valaki súlyos beteg és nagy fájdalmai vannak. A haldoklót ajánlott a jobb oldalára fektetni, és Mekka irányába fordítani. Nagyon fontos, hogy megkérdezzék a haldoklót, hogy nincs-e tartozása vagy bepótolandó böjtje, ugyanis ezeket a közösség tagjai átvállalhatják helyette, így […]

TOVÁBB

Temetkezési szokások – Tibet, égi temetés

Az égi temetés egy igen különös tibeti szokás. A rituálé lényege, hogy a holttestet elszállítják a közeli hegyekbe egy kijelölt helyre, ahol a keselyűknek ajánlják fel őket. A tibeti buddhisták úgy vélik, hogy a lélek halhatatlan és a halál egy új élet kezdete. Ahelyett, hogy hagynák a testet elporladni, jobbat tesznek azzal, hogy energiát adnak másfajta életnek, mellyel felszabadítják a testet a lélektől, lehetővé téve számára, hogy újjászülessen. Az égbe temetés gyakorlata a tibeti buddhizmus elterjedésének és az indiai kultúra összekapcsolódásából alakult ki. Tamba Sanjee indiai szerzete hozta Tibetbe a […]

TOVÁBB

Temetkezési szokások – Kína

Kínában a temetések szervezése és előkészítése a gyermekekre vagy a fiatalabb családtagokra hárul. A temetkezési vállalkozások és a helyi templomok segítik a családot a test felkészítésében és a temetési szertartások összehangolásában. A temetésre meghívókat küldenek, melynek általánosan a színe fehér. Ha az elhunyt személy 80 éves vagy annál idősebb volt, akkor a meghívók rózsaszínűek. A 80 feletti kort inkább egy ünneplésnek fogják fel, vagyis a gyászolóknak ünneplik a személy élettartamát, nem pedig gyászolják. A temetésen résztvevők fekete színű öltözéket viselnek. Világos és színes ruhát, különösen a vöröset kerülik, hiszen a […]

TOVÁBB

Temetkezési szokások – Ghána

Ghánában a temetésre általában szombaton kerül sor. Az elhalálozás és temetés közötti idő nagyon eltérő lehet, akár több hónap is eltelhet a attól függően, hogy a hozzátartozóknak mennyit kell utazni a helyszínre. A gyászolók feketébe, vagy fekete-pirosba öltöznek az eseményre. A gyászoló hozzátartozók, barátok miután megérkeztek a temetésre és kifejezték együttérzésüket a család többi tagjával, átadják adományaikat, melyet esetenként fel is olvasnak hangosan. A ghánai temetés egyáltalán nem szomorú hangulatú. Szól a zene, dobosok, táncosok lépnek fel, vagy akár DJ-t is felfogadnak, hogy keverje a muzsikákat. A vidám hangulat magára […]

TOVÁBB

Temetkezési szokások – India

A halál a nyugati ember számára szigorú, gyászos pont, mások az öröklét reményében könnyebben veszik. Indiával kapcsolatban nem lehet „temetkezési szokásokról” beszélni, hiszen az indiai holtak nagy többségét nem temetik, hanem máglyán elégetik, hamvaikat folyóvízbe szórják. Nemcsak a hinduk, hanem a szikhek, dzsainok és párszik nem ismerik a földbe temetkezést, ők a holttestet máglyán égetik el. A halotti szertartás pontos, részletekbe menő leírását a Hindu halottas könyv, a Prétakalpa tartalmazza, ami Visnu titkos tanítása és a feltevések szerint a IV. századból származik. A mindennapi hindu hitvilág szertartásait a szent hagyomány […]

TOVÁBB

Zsák Károly

Zsák Károly (Budapest, 1895. augusztus 30. – Budapest, 1944. november 2.) labdarúgó, korának világhírű kapusa.   Ideális testfelépítéssel rendelkezett. Mozgása harmonikus, esztétikus, látványos és hallatlanul eredményes volt. Bátorságát és gyorsaságát párducszerű ruganyossággal egészítette ki. Kiváló ütemérzékkel avatkozott a játékba, magabiztos labdafogás, pontos öklözés, biztos kifutások és vetődések jellemezték munkáját. Sok későbbi kapus számára jelentett mintát stílusa, szinte új iskolát teremtett. 1909-ben már az MTK csapatában szerepelt, innen került a 33 FC-be, ahol két évtizeden át védett. Csapatához még, akkor is hű maradt, amikor az kiesett az első osztályból. Kiválóan értékesítette a büntetőket. Klubjában közel negyven gólt szerzett tizenegyesből, a […]

TOVÁBB

Gellért Oszkár

Gellért József és Steiner Zsófia gyermekeként született. Jogi tanulmányokat végzett. 20 éves volt, amikor Osvát Ernővel megismerkedett és az Új Időkben és a Budapesti Naplóban közölte műveit. Előbb a Magyar Géniusz, majd 1904-től a Pesti Hírlap munkatársa volt. 1904-1918 között több ezer cikket írt a lapba. 1907. május 18-án Budapesten a Józsefvárosban feleségül vette Horváth Gizellát, Horváth Sándor és Kocsis Anna leányát. A bejegyzés tanúsága szerint ekkor vallási felekezeten kívül álló volt. 1908-tól a Nyugat munkatársa volt. 1914-1918 között a Pesti Hírlap szerkesztője, a hadijelentések riportereként dolgozott. 1917-ben a Nyugat főmunkatársai közé került. 1918 decemberében a Vörösmarty Akadémia tagja lett. Egy évvel később Károlyi Mihály, majd a Tanácsköztársaság sajtóirodájának […]

TOVÁBB

« ElőzőKövetkező »1 2