1950-ben Pesterzsébet és Soroksár, Budapest XX. kerületeként, mint legnagyobb település került a fővároshoz. A temető ekkor kapcsolódott be a Fővárosi Temetkezési Intézet történetébe. A szolgáltatás zavartalan biztosítása érdekében több fokozatban területi bővítést kellett végrehajtani. Jelenlegi nagyságát 1990-ben érte el. Területe 23,8 ha, kb. 20.000 négyzetméter szilárd burkolatú úttal, közel 1500 darab fából álló rendezett fasorokkal, kultúrált ravatalozóval és korszerű kiszolgáló egységgel.
- Cím: 1201 Budapest, Temető sor
- Temető iroda: +36 1 700 7332, +36 1 700 7333
- Temetés felvételi iroda: +36 1 700 7331
- Intendáns: Kelemen Éva
- E-mail: pesterzsebet@btirt.hu
- Megközelíthető: 36-os autóbusz (az új számozás szerint)
FÜLKECSOPORTOK MEGSZÜNTETÉSE – FELHÍVÁS!
Ügyintézés
A megjelölt időpontokban nyílik lehetősége a különböző temetkezési szolgáltatások megrendelésére (hagyományos koporsós és urnás temetés, hamvak szórása az Újköztemetőben és az Óbudai temetőben, sírhelyváltás és sírhelyhosszabbítás ill. sírgondozási munkák, kegyeleti kellékek és virágkötészeti termékek megrendelése) egyéni igények alapján.
Gépkocsi behajtási rend a temetőlátogatók részére
Gépkocsival a behajtás engedélyezett. Behajtási díj: 300.- Ft
Pesterzsébeti temető története
Hiteles adataink nincsenek a temető létesítésére vonatkozóan, de az első temetési bejegyzések 1916-ból származnak. Ekkoriban, a település nagyközséggé válása után, a környék felekezeti kezelésben lévő temetőinek meghagyásával 20 holdon köztemető létesítettek, ravatalozót építettek 50.000 pengő költséggel.
Erzsébetfalva az 1920-as években rohamos fejlődésnek indult. A legnagyobb főváros környéki településsé nőtt, és elkezdődött az önálló várossá válás folyamata. Szervezetté vált a lakossági szolgáltatások ellátása, így a temetkezés is.
Itt működött az Erzsébetfalvai Gróf Széchenyi Péter Harcos Betegsegélyző és Temetkezési Egylet, a Szent József Temetkezési Egylet, a Gondviselés Temetkezési Egylet és még néhány hasonló szervezet.
A temető Pesterzsébet és Sorokság határán helyezkedik el, ezért egyre inkább a két település közös köztemetőjévé vált.
1950-ben Pesterzsébet és Soroksár, Budapest XX. kerületeként, mint legnagyobb település került a fővároshoz. A temető ekkor kapcsolódott be a Fővárosi Temetkezési Intézet történetébe.
A korábban működő felekezeti temetők megteltek, elvesztették funkciójukat. Legtöbbjüket kiürítették és a területet más célra használták fel.
A szolgáltatás zavartalan biztosítása érdekében több fokoztaban területi bővítést kellett végrehajtani. Jelenlegi nagyságát 1990-ben érte el. Területe 23,8 ha, kb. 20.000 négyzetméter szilárd burkolatú úttal, közel 1500 darab fából álló rendezett fasorokkal, kultúrált ravatalozóval és korszerű kiszolgáló egységgel.
A temető magán hordozza történetét. Egyaránt megtalálható a több évtizeddel ezelőtt kialakított zsúfoltság, az 1950-70-es években divatos, már tágasabb, de zárt sorokban rendezett stílus és a napjainkban sok növénnyel tervezett, feszültséget oldó parkosított sírkert jelleg.
Országosan híres-neves elhunyt a temetőben alig található. Legismertebb a 2-es parcellában nyugvó Török Flóris, akinek sírját a főváros gondozhatja.
A település régi, köztiszteletben élt polgárainak és a lezárt, kiürített temetőkből átkerült elhunytaknak emlékét azonban kegyelettel őrzik a temető sírjai.
A síremlékekben is megmutatkozik a módosabb soroksári lakosok és az egyszerűbb erzsébeti emberek közötti különbség.
A teljesség igénye nélkül megemlítünk néhány olyan személyt, illetve családot, akiknek neve beíródott Soroksár és Pesterzsébet történetébe:
Brey József kőfaragó (2-es p.) Óváry Artúr építész (2/1-es p.) Kaltenecker és Hartman család soroksári kereskedő és iparos család (9-es p.)
Schubert és Weisz család soroksári kereskedő és iparos család (9-es p.)
Takaró Károly református lelkész (16-os p.) Zyzda család gyáros família (27-es p.) A felsoroltakon kívül is sokan tettek életükben Erzsébetfalva, Soroksár anyagi, szellemi fellendüléséért, de neveik feledésbe merültek.
A temető térképe letölthető innen.
Ravatalozó bemutatása
Az Erzsébeti temetőben az első temetési bejegyzések 1916-ból származnak. Ekkor építették a ravatalozót 50. 000 pengő költséggel. Erzsébetfalva 1920-s években rohamos fejlődésnek indult, így a temető is. Mivel a temető Pesterzsébet és Soroksár határán helyezkedik el, ezért a két település közös köztemetőjévé vált. A terület növekedésével 1985-ben egy modern vonalú ravatalozó épült. A könnyűszerkezetes épület pedig könnyedén belesimul parkosított környezetébe. A két ravatalozó helység csak díszítésében és drapériájában tér el egymástól. A temetésekre a ravatalozás felváltva történik. Az egyszerű kereszt alakú épületet a zöld növények teszik oldottá és meghitté.