Az Új Köztemetőt 1886. május 1.-én nyitották meg. A temetőt a század folyamán összesen öt alkalommal bővítették, így ma már mintegy 207 hektáron terül el, 301 parcellával. Máig kb. 3 millió elhunyt talált itt végső nyughelyet. A szabályos, geometrikus alaprajzi elrendezés, a derékszögű úthálózat által kialakított négyzetes parcellarendszer Czigler Győző műépítész 1903-ban készült tervei alapján valósult meg. Az 1950-es években a politikai okokból halálra ítélteket, a koncepciós perek áldozatait majd az 1956-os forradalom és szabadságharc után kivégzetteket is az Új Köztemető félreeső parcellákban temették el. Így lett a 301-es parcella az 1958. június 16-án, kivégzett Nagy Imre miniszterelnöknek és társainak nyughelye, melyet sokan keresnek fel a hősök ünnepélyes újratemetése óta azért, hogy leróják emlékük előtt kegyeletüket.
- Cím: 1108 Budapest, Kozma u. 8-10.
- Temető iroda: +36 1 700 7596, +36 1 700 7593, +36 1 700 7594, +36 1 700 7595 - sírgondozó iroda: +36 1 700 7592
- Temetés felvételi iroda: +36 1 700 7587, +36 1 700 7588
- Intendáns: Hirsch Richárd, temetővezető
- E-mail: ujkoz@btirt.hu
- Megközelíthető: 68, 95, 201E és 202E autóbusz, 28, 37-es villamos
Ügyintézés
A megjelölt időpontokban nyílik lehetősége a különböző temetkezési szolgáltatások megrendelésére (hagyományos koporsós és urnás temetés, hamvak szórása az Újköztemetőben és az Óbudai temetőben, sírhelyváltás és sírhelyhosszabbítás ill. sírgondozási munkák, kegyeleti kellékek és virágkötészeti termékek megrendelése) egyéni igények alapján.
Gépkocsi behajtási rend a temetőlátogatók részére
Gépkocsival a behajtás engedélyezett. Behajtási díj: 300.- Ft
Urna Pantheon
2006 óta nyújt méltóságteljes nyughelyet a temetőben található Urna Pantheon, melyben altemplom szerű nyughely váltható.
Temetői séták
A temetősétákkal lehetőség nyílik csoportoknak, hogy megismerjék az Újköztemetőben nyugvó ismert emberek sírhelyeit.
Bejelentkezések az alábbi elérhetőségeken:
Szilágyi Rita – idegenvezető
06 30 372 2847
szilagyi.rita@btirt.hu
Az Új Köztemető története
Fővárosunk és egyben Európa egyik legnagyobb temetőjének közkeletű elnevezése tulajdonképpen félrevezető: Rákoskeresztúrnak csak az egykori határán fekszik egyébként pedig Kőbánya része. A múlt század végére a pesti Kerepesi temető részint szűkké, részint dísztemetővé vált, ezért hozta létre Budapest vezetése az egykori Drasche téglagyár és a kőbányai szőlők közötti külső fekvésű területen az új, hatalmas kiterjedésű temetkezőhelyet. Az Új Köztemetőt 1886. május 1.-én nyitották meg. Augusztus 6-án temették el az első halottat: Závoly Viktóriát, egy napszámos özvegyét a mai 53-as (jelenleg szóró-) parcella helyén. A temetőt a század folyamán összesen öt alkalommal bővítették, így ma már mintegy 207 hektáron terül el, 301 parcellával. Máig kb. 3 millió elhunyt talált itt végső nyughelyet.
A szabályos, geometrikus alaprajzi elrendezés, a derékszögű úthálózat által kialakított négyzetes parcellarendszer Czigler Győző műépítész 1903-ban készült tervei alapján valósult meg. A ma látható, monumentális bejárati épületegyüttest Hegedűs Ármin tervezte, a szobordíszek Maróti Géza munkái. Az oldalsó épületek homlokzatára Róth Miksa híres műhelyében készültek a Krisztus sírba tételét, illetve feltámadását ábrázoló mozaikok. A múlt század végén a bejárattól jobbra és balra olasz mintát követő, fülkés rendszerű sírboltok épültek, 1921-1925 között korszerű ravatalozót és hűtőházat létesítettek, Wossola Sándor tervei szerint.
A köztemetőből már 1903-ban elkülönítettek két parcellát katonai temető céljára. 1914-től, az I. világháború idején nem csak magyar hősi halottakat temettek ide, hanem a szövetséges központi hatalmak elesett katonáit, valamint az antant országokból származó, hazánkban elhunyt hadifoglyokat is. 42 nemzet fiai nyugodtak a rákoskeresztúri hősi temetőben, amely időközben 25 kat. holdra növekedett területével a második legnagyobb volt egész Európában, a szomorú emlékezetű franciaországi Verdun temetője után. A II. világháború ideje újabb friss sírokat hozott. 1955 után a hősi parcellák nagy részét felszámolták; megmaradt ma is láthatók.
Az 1950-es években a politikai okokból halálra ítélteket, a koncepciós perek áldozatait majd az 1956-od forradalom és szabadságharc után kivégzetteket is az Új Köztemető félreeső parcellákban temették el. Így lett a 301-es parcella az 1958. június 16-án, feltehetőleg a szomszédos Gyűjtőfogházban kivégzett Nagy Imre miniszterelnöknek és társainak sokáig titkolni igyekezett nyughelye.
Az elmúlt évtizedekben a temetkezés számos újdonságát Rákoskeresztúron vezették be először. 1968-ban itt kezdte meg működését Debrecen után országosan a második, a fővárosban pedig az első krematórium. A létesítmény Pompás János tervei szerint épült; bővítésére az 1970-s években került sor. A hamvasztásos temetkezések növekvő számával megjelentek az urnasírok, illetve urna kripták is. Itt alakítottak ki először hant nélküli, úgynevezett amerikai típusú parcellákat, gyepesített sírfelülettel és álló síremlékekkel. 1984-től új kegyeleti lehetőség a hozzátartozók igénye szerint a hamvak hazavitele, illetve szétszóratása. Az első, hamvak szórására alkalmas parcella kialakítására az Új Köztemetőben került sor.
2006 óta nyújt méltóságteljes nyughelyet a temetőben található Urna Pantheon, melyben altemplom szerű nyughely váltható. Bővebb információval a fenti elérhetőségek bármelyikén szolgálunk.
A legtöbb hagyományos, illetve hamvasztásos temetés ma is Rákoskeresztúron történik. Évente 7-8000 elhunytat helyeznek itt végső nyugalomra. A hatalmas terület, a temetések nagy száma és az itt nyugvó neves személyek kisebb aránya miatt lányegesen nehezebb temetőséta-útvonalat javasolni, mint a Kerepesi vagy a Farkasréti temetőben. Gyalogos bejárásra a főkapuhoz közelebb eső parcellákat javasoljuk. Itt találjuk a volt katonai temető megmaradt részeit, valamint a legtöbb ismert személy nyughelyét is. Sokan keresik fel az Új Köztemetőt 1989. június 16., Nagy Imrének és mártírtársainak ünnepélyes újratemetése óta azért, hogy a 301-es parcellában leróják emlékük előtt kegyeletüket.
A temető térképe letölthető innen.
Emlékoszlopok az Új Köztemetőben
Ravatalozó bemutatása
A ravatalozók épülete 1921-1925 között Wossola Sándor tervei alapján épült. Az 1970-es években felújították, majd 2001-2002-ben több ravatalozó terem belső tere új drapériás burkolatot kapott. Jelenleg 10 ravatali terem áll a gyászolók rendelkezésére. A termekben nem csak ravatalozás történik, hanem lehetőség van elhunytak hamvasztás előtti megtekintésére, és sirató helyiségként is igénybe vehetőek. Évente összesen kb. 4000 elhunyttól búcsúznak ezekben a termekben.
Halotti tor
Életünk legszomorúbb alkalma az elmúlással való találkozás. Szerettünk elvesztése fáj. Gyakran már nincs rá erőnk, hogy a szertartás után meghitt pillanatokat szerezzünk, ahol a család, barátok egy diszkréten terített asztal mellett emlékezhetnek. Ebben kívánunk segítséget nyújtani Önnek.
A szervezés minden gondját átvéve, lehetőséget nyújtunk, hogy közvetlenül a szertartást követően, együtt maradva, a temető területén, meghitt hangulatban élhesse át az emlékezést.
Szolgáltatásaink:
- Gyors, egyszerű ügyintézés, helyben a temetés felvételi irodában.
- Meghitt hangulatú kegyeleti terem a temető területén belül
- Igény szerinti díszített asztalok
- Képzett felszolgálók
- Hideg – és melegkonyhai ételkülönlegességek, szendvicsek széles választéka
- Italvariációk (alkoholos és alkoholmentes változatban) – Otthoni rendezvény lebonyolítása (kiszállítás)
További információ: Dolorosa Kft.
Újköztemető és Farkasréti temető – Bencz László Tel.: +36 20 971 4655
Web: www.halottitor.hu